Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)

Töredék sz. Basiliusnak a sz. Lélekről irt könyvéből

95 Ugyan mit mondanak maid ezekre ? mert ellenve­tésekben bővelkednek. A viz ben is kereszteltetiink, mond­ják ők, (le azért a vizet valamennyi teremtményeknél nagyobbra nem böcsiiljiik, s nem is tiszteljük mint az Atyát és Fiút. De ezek beszéde ollyan, mint a haragtól fölböszülteké, kik, mivel elméjüket az indulat elhomá­lyosító , sérelmük megboszulására bár mit előragadni nem átalnak. Mi pedig ezekről sem terheltetendiink ér­tekezni. Mert vagy tudatlanokat oktatandunk, vagy leg­alább a gonoszságból ellenszegülőknek néni engedünk. Azonban kezdjük a dolgot föntebb. Isten s Megváltónknak az emberek küriili intézke­dése nem egyéb mint fülsegélése az elesettnek, s az en­gedetlenség-szülte elidegeniilési állapotból Istenhüz való visszatérés. Innen magyarázandó Krisztusnak testben eljövetele, az evangéliumban leirt élete, szenvedései, ke­resztje , temetése s föltámadása, hogy az ember, ki Krisztus szilárd követése által iidvözül, azon egykori fiúi örökséget visszanyerje. E szerint szükséges éle­tünk tökéletesbiilésére követni Krisztust nem csak életé­ben mutatott szelídség, alázatosság és szenvedési pél­dáiban , hanem halálának példájában is, mint Krisztus hű követője sz. Pál mondja : ,,hasonló lévén az ö halálá­hoz;, ha valahogy a halottak közül való föltámudásra jut­hatok." Philip. 3, 10. De mikép hasonlíthatunk halálá­hoz ? eltemettetvén vele a kereszt ség által. Miben áll te­hát a teinettetés módja, avagy mi a követés sikere ? Elő­ször is szükséges, hogy az előbbi élet folyama félbesza­kadjon ; ez pedig az Ur szavai szerint csak az ujjá-szü- letés által történhetik: mert az ujjá-sziiletés, a mint maga a szó eléggé kifejezi egy más élet kezdete. Miért is, minekelőtte más életet kezdesz, az elöbbeninek szük­séges véget vetned. Mert valamint a czélt ért pályázók, megfordulván, mielőtt ellenkező irányú futásnak eredné­nek , megállapodnak s pihennek: úgy éltünk ájulásában XV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom