Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)
Az arianusok' története (sz. Athanasius után)
42 kodnak tehát ellene a’ császárnál. Ez remélvén, hogy Li- berius’ közben járása által mindannyit maga részére kerí- tendi, Eusehius nevii heréltet hozzá küldi kincsekkel ’s levéllel, mikép a’ kincsekkel hízelkednék, a’ levéllel fenye- getődzzék. Romába érkezvén a’ heréit legelébb is arra tö- rekvék csábítani Liberiust, hogy Athanasius ellen nyilatkozzék ’s az arianusokkal lépne egységbe; ezt óhajtja — monda a’ heréit — a’ császár, ’s ezt cselekedned parancsolja. Megmutatván azután az ajándékokat ’s megszorítván kezét monda: fogadd szavát a’ császárnak ’s vedd el ezeket. Ellenben a’ püspök ekkép’ kérte ’s intette öt: mikép tehetném én ezt Athanasius ellen, kit nem csak az első de második az egész világból összegyűlt zsinat is ártatlannak ’s biintelennek nyilatkoztatott; kit a’ római egyház is békével bocsátott el, mikép kárhoztassuk őt? ki fogja helyesleni ha kit jelenlétében szeretettel fogadtunk ’s egységünkbe vettünk most távollétében kárhoztatjuk? Ez nincs az egyházi törvények szerint, sem az atyáktól hagyományképen nem vettük, kik ezt a’ boldog ’s nagy apostoltól Pétertől öröklötték. De ha a’ császár az egyházi békét óhajtja, ha mindazt, mi minálunk Athanasius mellett Íratott megsemmisíteni parancsolja: akkor semmisiltessenek meg azok is, mik ellene ’s mások ellen tétettek’s végre tartassák zsinat távól a’ császár’ udvarától, hol sem császár, sem udvarnok jelen ne légyen; hol bíró ne fenyege- tődzék, hol az apostoli rendeletek mellett elégséges leend az isteni félelem, miszerint az egyházi hit úgy megtartas- sék, mint a’ nicaeni zsinatban jelen volt atyáktól meg- liatároztatott; iizettessenek el Arius’ követői, kárhoztassák eretnekségük ; végre állíttassák föl Ítélet az Athanasius ’s mások ellen fölhozott vétkek iránt, menyekkel ők vá- doltatnak, ’s ekkor a’ bűnösök parnncsolíassanak el, a’ büntelenek pedig bizodalomban ’s barátságban éljenek ; mert tilos részesülniük a’ zsinatban, kik a’ hit’ ügyében vétkesek; nem is szabad bármi más dolog’ meghányatását a’ hit’ vizsgálatának elébe tenni ; mert legelébb is a’ hit kö-
