Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)

Gróf Batthyáni Ignácz' életrajza

333

Van ez intézethez kapcsolva még egy természetiek’ ’s régiségek’ museuma is, mellyben sokféle régi pénzek, ásványok, küvévált darabok, érczküvek, ’s több pliysikai szerek találtatnak.

. Batthyáninak ezen intézet sok költségébe került; további föntartása- ’s gyarapodására pedig 38,200 forintot hagyott fekvő jószágokon tőkéül, mellynek kamatjából jelenleg részint az intézet melletti tisztek ’s szükséges javítások fizetendők, részint új könyvek és szerek veendők. Ezen hagyomány’ alapitó-levelét julius 31-kén 1798. gróf Bán ff y G y ö rgy Erdély’ kormányzója, több kormányzói tanácsnok ’s kanonok’jelenlétében hirdettette ki, mellynek nyilvános rendelésénél fogva: az intézet’igazgatóságát egy kiképzett — lia lehet, mindig az erdélyi papságból való — csillagász viendi. — A’ föliigyelés a’ káptalanra ’s az idöszerinti püspökre ; a’ védelmezés pedig a’ kath. rendre és kormányzóra van bízva. — Tanulás kedvéért az intézet mindenki előtt hitkülönbség nélkül tárva leend; mellyben á’ szükséges oktatásokat az igazgató adandja. — A’ két •Battliyáni — Erdély’ főpapjai’ — emlékének áldásban

lius, 's Pliniusnak Természeti-históriája. A’ két elsőbb Romában jelent meg, az utolsó Velenczében, de mindenike 1469. Homernek minden munkái, Florentziában 1488. két köt. föl., csonkaság ’s tintázások és minden szenny nélkül állanak ; soha sem nyúlt hozzá birtokosa, ’s a’mit meg sem álmodott, jól- tevője leve az emberiségnek.“

,,A’ kik itt csak unalmokban jelennek meg , nem tehetnek jobbat, mintha magoknak a’két elsőbb evangélista' munkáját mutatják elő. Pergamenre van írva, uncialis betűkkel, in folio, hasított oszlopokban, anno Christi DCCC. , és így 1816. épen ezer és tizenhat esztendős. Festése a’ lapok’ korlátjain, ’s az aranyozás, fris, mintha tegnap készült volna.“

„Vagyon itt egy magyar nyelven készült psaltérium is. —-------Fordítója ekként jegyzi föl nevét: „Bertalan pap beregvármegyei, halabori faluból nemzett, ez zoltart irta ziletes után ezer ntzaz nolc ezterdoben.“ “ A’ zsoltárok megett az úgynevezett passio, a’négy evangélisták szerint, ’sa’t.“ Lásd Kazinczy F. fönébb idézett Utazásait. 320. 321. 323. 324. 1-