Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)
A' jesuiták Magyarországban
positiv és materialis század, vagy fölvilágosi* tott és istentagadói század teljességgel egyet tesz.“ ,,A’ fölvilágositáson, melly a’ mi nyomorunk, nincs mit csudáim. Mióta a’ bölcsészet, hitetlenséget hirdetve, szemfödelet terite ki ég és föld között, és ezáltal az isteni igazságtól megfosztotta, ezen szomoruságos időtől kénytelenek az emberek: pusztáknak és üreseknek tartani az égbeli téreket, mivelhogy elfátyolozvák előttük, és sok de sok bajjal botorkálnak ezért a’ nyomon! álfényben.“ „És eztán, — mert nem állott már nyitva előttük ég, mellyre nézni, nem volt, mellyre fölfohászkodni bírtak volna , kénytelenítve voltak lesütni szemeiket, és magok kö^ rül tekinteni szét — és az emberek megtekinlék tehát egymást, jól közelről, jól egymásnak szemközt, és az emberek önkényteleniil. visszaborzadtak ; mert mire szemük akadt, az szörnyű volt, mert arra akadtanak másokban, mit önmagokban érzettek— gőgre, gyiilölségre, irigységre!“ „És minthogy a’ szent az áldásos hittanok már nem léteztek, miszerint általok a’ természetünkben gyökerező gyöngéink és bűneink’ megtagadássá, kegyességgé, és felebaráti szeretetté átalakílathattak volna — „És minthogy az emberek minden hivtelenséget, minden csalást, minden gyötrelmet, melly őket érte, nem áldozhatták föl többé alázatossággal az Istennek, miszerint imitten tűrt szenvedéseiknek túl elvehessék bérét;“ — „Ennekokáért csak magába hívén, és bosszúját nem 'bízván többé egy isteni nemesis’kezére, embertársának a’ hiitelenséget hütelenséggel, csalárdságot csalárdsággal, gyötrelmet gyötrelemmel viszonozta az ember.“ „És mindez miokból? Mert nincs többé hit az emberek között, melly üdvhatásaival féktelen indulataiknak gátot bírna vetni. Ezen indulatok mohón ragadván az embert visz- hatásaikban elkábítják őt, és azon fájdalmas symtomákba siilyesztik, mellyek korunkban olly mélyen éreztetik a’ szükséget hittanok után.“ „Szándokom tehát megmutatni, hogy az ember teljeséggel nem boldogulhat a’ földön, ha minden csalódástól megfosztják.“