Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)

A' fénytorony

A’ fén y to i*o ii y.

„Lumen ad revelalionem gentium.‘‘ Luc. IL 32.

gednek arczán mért lebeg a’ homály’, És bús borúlat’ fátyola, oh hajó? Eltűntek udvarának ékes Sergei, ’s tündökölő sugári!

’S a’ vészes éj, mint rémletes óriás,

A’ szürke sziklák’ ormaiból kikelt,

’S a’ tenger’ ingó szőnyegére Szárnyainak kiteríti kormát.

Kémangyalokként keltenek ellened A' kételyeknek gyászos alakjai,

’S kelnek szünetlen tévedések Számtalan ezreivel körüled. —

És elsötétül napkelet és nyugat Vészföllegeknek éjjeli árnyitói,

’S búsan vonulnak össze; kelnek Mennydörögö viharok fölötted.

Hallom körüled dúlva zajongani, —

A’ szenvedélyek vad zivatarjaként, — Fékvesztve hallom elrohanni ; Tárva feszítve csapong vitorlád.

IS*