Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)
Az isteni szolgálatbeli nyelv (szinte az után)
170 hogy az anyaszentegyháznak általános ajánlata, miszerint a’ miatyánkot üdvözletét és az apostoli hitvallást többször el- imádkozzuk, és gyakorta megemlékezzünk a’ megtestesülés’ titkairól, korántsem gerjesztene bennünk olly buzgóságot az imádságban, mint ajánlása az olvasónak. — Az isteni szolgálatbeli nyelv. *) Az isteni szolgálatban jelenleg a’ szent beszéd, imádság, vagy ének részint a’ szertartási cselekvényt gyakorló híveknek honi- vagy anyanyelvén tartatik, részint olly nyelven, melly a’ polgári életben kimúlt a’ szokásból ’s az egy- házbani használat miatt egyházi nyelvnek neveztetik. Anyanyelven, melly mint tudva van, minden nemzetnél más, tartatik a’ szent beszéd, ’s religiobeli tanítás; ezen tartatnak nagyobbrészint az újabb idökbeli közájtatosságok, ’s legalább itt ott bizonyos alakban a' szentségek’ kiszolgáltatásán is elfogadt ított az anyanyelv; ezen zengedeztetnek jobbadán az énekek is ; minden egyéb pedig egyházi nyelven megy végbe. Nincs közönség, mellynél az egyházi elöljárók engedelméböl (mit egyes lelki pásztorok önhatalmúlag tesznek, nem lehet számba venni) kizárólag anya- vagy egyházinyelv használtatnék, kivévén a’ protestánsokat, kik mindenütt anyanyelvöket használják. A’ chinai téritök V. Páltól 1615. Jan. 25. kieszküzlöttek ugyan egy Breve-t, melly által fel lőnek hatalmazva az isteni szolgálatot chinai nyelven tarthatni ; de a’ határozat nem jutván el kezűkhez, az egyházi életre nézve hatástalan volt**). Az egyházi nyelv négyféle; a’ latin nyugoton , ’s a’ nyugoti téritök által megtérített népeknél ; görög a’ görög nemzetnél, szláv a’ szláv *) Szinte Schmid után. **) XIV. Benedek, de saeríf. XIiss. sert. 1. r. 82.
