Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)
Az olvasó (Schmid után)
IGK bogy anyaszentegyházunk „anya" XVIII. századon keresztül fáradozó gondos anya; mi gyermekek, tehát gyöngék vagyunk ; soha ne felednék, hogy az anyának legszigorúbb tisztje: gyermekét ápolni, és úgy ápolni, hogy a’ nagy üszvcgben az egyénesség se melloztessék — így követve intéseit gyakorlatban fogják érteni czéija szentségét ; így legcsekélyebb inlézvényeiben szintúgy, mint a legnagyobbak- ban , egyegy erkölcsi tökélyreeinelö eszközt ismerendnek. “*■" Vizsgáljuk bár az olvasót, az úgynevezett Rosariumot. Már rég’ szokásban volt a’ híveknél az angyali üdvözletét bizonyos számban ismételni ; — e’ szokás a’ közönséges vélemény szerint sz. Domonkos által kapott általánosságra. Az üdvözlet 150-szer ismétel tetett a’ 150. zsoltár hasonlatosságára , ’s innen Psalterium ínarianuinnak mondatott ezen a boldogságos Szűz’ tiszteletére összeszerkesztett imaformula : Rosariumnak is neveztetett azon tisztelet kikijelentésére , mellyel iránta fültalálúja viseltetett. „Sieut inter flores hortorum rosae mirifice excellunt,“ mond Quarti *) „ita rosarium inter omnes devotiones primatum obtinet.“ — Jelen időben ugyan evvel egészen ellenkező vélemények hallhatók, ’s ez is, mint minden intézvény hiányosnak nyil- vánltatik;— de a’ csupa Írást és predikálást az ellen a’nélkül, hogy jobhat adnánk, minden esetre csak fölépítés nélküli esztelen lerontásnak szükség nevezni. Vegyük csak tekintetbe azon híveknek nagy számát kik hon is folyton imádkozni akarnak és tartoznak a’ nélkül, hogy valami épületes könyv lenne kezüknél, vagy az olvasásbani járatlanság-, szemgyüngeség-, helyhomályosság- vagy más egyéb ok miatt ebből nem olvashatnak. Csak arra intsiik-e őket, hogy a re- ligiobeli igazságokról szorgalmasan elmélkedjenek ? Ez a') Benedict. XIV. de canonic. 1. 1. p. 2. c. 10. n. 12. 13. — de process, p. 12.
