Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)

Fölvilágosodás- és művelődési törekvények a' középkorban (Kath. Stimmen)

Borsusok, Viscontiak, Sforza Fevencz, a’ majlándi Mórus Lajos, a’ mantuai Gonzaga lierczegek, Urbino lierczegek, arragoniai Alfons , kik a’ művészetek’ és tudományok’ emelésében szent Péter’ utódaival vetélkedőnek. De más országokban is mozgott ez élet-szellem : Magyarországban Corvin Mátyástól, Skocziában IV. Jakabtól, Angol országban VIII. Henriktől, Franczlionban VII. Károlytól, XII. Lajostól, és I. Ferencztöl emeltetve és tápláltatva. Ez utósó országban már a XV. században hannincznégy városnak volt könyv- nyomtató intézete. Florenczben Niccolo Niocoli 800 kéziratból álló gyűjteményt szedett össze, mellyel halálával végrendelete szerint közhasználatra szentelt. Az V. Miklóstól (1447.) alapított könyvtár a’ Vaticanumban, IV. Sixtustól (l471.)a’ közönség’ számára megnyittatott. Bessarion a’ velen- ezei köztársaságnak ajándékozá könyvgyűjteményét. Oly- lyan nagy szeretet ébrede föl immár a’ tudományok iránt, hogy a’ 13. 14. és 15. században, jelesen Bolognában asz- szonyok is ültek a’ tanítószékekre, és előadásaikban általános csudáltatást arattanak. Azon állítást pedig, miszerint világosság és fölvilágosodás csak Luther által tűnt föl Európa’ népeinek, legnyomósabban czáfolja meg az egyetemek’ keletkezése németországban, mellyeknek száma a’ 14. században folyvást nőttön nőtt. Ép’ ezen időben mindenütt jobb tanitásmódok léptek életbe, mellyek nagy és hatalmas befolyással voltak a’ Deventer, Kempten, Alkmaar, Amsterdam, Schlettstadt, Münster, Heidelberg, Vormsban lévő iskolákra, valamint a’ birodalom’ fövárosabelire, hol a’ már Hl. Fridiiktől megkoszorúzott Celtes Konrád oltalmat talála Maximiliánban, ki fölszólította az összes német lierczege- ket, hogy tartományaikban egyetemet állítsanak föl, ’s megtiszteltetésnek tartotta kora’ tudósai közt helyet foglalhatni, llég’ Luther előtt keletkeztek és virágzottak az egyetemek Bologna, Salermo (1100), Páris (1200), Nápoly (1224) Pá- dua (1228), Oxford (1229), Toulouse (1238), Cambridge (1239), Ferrara (1264), Coimbria (1279), Montpellier (1289), Róma (1303), Avignon (1303), Perugia (1307), Siena (1330), Hildesheim, Pisa (1338), Valladolid (1346), Heidelberg (1345),