Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)
Fölvilágosodás- és művelődési törekvények a' középkorban (Kath. Stimmen)
149 már jeles tanílási ’ nevelési rendszerrel dicsekedett. Nagy Otto császár, kinek oktatója kora’ legtudósb férfi a Gerbert apát, később II. Sylvester pápa (999) volt, csupán Dane- markban alapitá Rothschild, Ripen ’s Aarhus megyéket, inellyeket a’ hamburgi főmegyének rendelt alá. A’ szláv tartományokban Havelberg, és Brandenburg ; azután Meissen-, Merseburg és Naumburg Zeitzban, melly utóbbiakat a’ magdelnirgi fő megyének rendelt alá ; a’ poseni és prágai megyék’ alapítására is ő adott alkalmat. ’S ez alapítványokkal egyszersmind a’ tanításra és képzésre is fordítta- totí gond. Bruno kölni érsek Iső Otto’ testvére, tudományánál fogva a’ német püspökök’ koronájának neveztetett. Épen így a’ XI században többen találkoztak a’ német püspökök s praelatusok közül, kik classikus könyveket vásárlónak össze sok pénzen , ’s ezek’ leírása végett több jegyzőket ’s Írnokokat tartottak. A’ XII század’ elején nevezetesek lőnek a’ salerno és bolognai iskolák. Ezeknek főkép’ két férfiú szerzett különös fényt. Az egyik afrikai Constantin benedeki Monte-Casino- ból tudós orvos, a’ másik Irnerius jeles német jogtudós volt. Salerno és Monte-Casino már régtől derék szerzeteseknek és orvosoknak voltak lakhelyei; de Constantin által any- nyira növekedett hírük, hogy Salernóba távolról jöttek az orvosi tudomány’ tanulására; valamint alapos jogtudósnak nem tartatott, ki Bolognában Irnerius tanárt nem hallotta. Számtalan tanulók gyülekeztek e’ két városba, sőt még javadalmakat biró egyháziak is, helyetteseket rendelvén magok helyébe, Bolognába utaztak a’jogtan’ tanulása végett. Olly kevéssé igyekeztek pedig a’ tudományokat ’s ezek által a’ művelődés ’s hasznos isméretek’ terjedését hátráltatni, és a’ népet a’ butaságban tartani; hogy inkább az uralkodók és a’ városi hatóságok szabadalmakkal ’s polgári szabadságokkal bőven ellátták, hogy így a’fiatalságot oda vonják ’s tanulásra serkentsék. Valóban néha 20,000 tanuló volt Bolognában. Az említett olasz iskolák mellett egykevéssel később a’ párisi főiskola virágzók, hova főképen a’ philosophia, és theologia vévé magát. Lombardus
