Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)

VII. Pius' fogsága, 's az anyaszentegyház' győzedelmes (Tassoni után)

134

a’ ki azt letenni vonakodnék, annak száműzés !s jószágai' elkoboztatása törvényesen niegizentessék. Legnagyobb rész csakugyan megtagadta, miért is tüstént új kitiltások, új száműzések következtek Olaszhon’ ’s Corsica’ különféle részein. De azoknak sem volt jobb sorsa, kik hűséget esküdtek, mert a’ népnél teljes hitelvesztésbe jöttek ; innét vagy esküdött valaki vagy nem, akár az ellenszegülőkkel, a’ mint neveztettek, száműzetett, akár mások’ inegvette- tésében ’s becstelenítetésében részesült, kiktől a’ nép kedvetlenül vette a’lelki táplálékot, minden esetre vesztett a’ religio. Ezenfölül akkor két párt támadott, az esküdtek ’s nem-esküdteké ; mi sok más zavaroknak oka volt először is Francziaországban a’ constitutionalis és nem-constitntiona- lis püspökök és presbyterek között.

Egy más rontó eszközzel oda czéloztak, hogy a’ püs- pök-bibornokok’ suburbicaria megyéik eltöröltessenek, ’s így a’ szent collegiumot ismét új csapás érné. Egy más lia- tározvány is bocsátatott ki, melly szerint az 1682. évi hires négy propositiok törvénynyé tétetnek, ’s kikiáltatik : hogy a’ császárnak szándoka visszatéríteni ’s föntartani a’ franczia egyház’ szabadságát; midőn azonban a’ közönséges anya- szentegyháznak a’ legkeményebb szolgaság alatt kelle nyögni, a’ szembeszökő ellenkezés magában Francziaországban is kinevettetett, de az mégis minden módon arra czélzó inger volt, hogy a’ clerusban az egyenetlenségek szaporodjanak, a’ meghasonlás és pártraszakadás táplál- tassék. Ezeknek folytában azonban a’ pápa mindig elzárva, a’ bibornokok elszorvák, a’püspökök ’s más egyháziak el- nyoinvák.

Hlyen volt az anyaszentegyház’ szerencsétlen állapot- ja 1814-ik év’kezdetén. Nem Napoleon alatt untattak meg így az irtózatok ’s dühöngések, mellyek a’ franczia kormány’ lelkét tették az ördöngös köztársaság’ idején. Ő magát mérsékeltebbnek ’s szelídebbnek mutatta, ritkán vetemedett kicsapongásokra, nem is vádolhatni vagy gyaláz- hatni őt lázadási kegyetlenség- ’s durvaságról ; a’ pusztítás már régiebb időtől fogva tartóit, ’s a’ terv módszerül)!) és