Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)

Aranyszáju sz. János' értekezése a' felöl, hogy kiki magának árt

38

nem ravaszság álarczába rejtőzőttet, hanem tisztát, valódit, és ollyat, mellyet semmi időbeli viszontagság sem homályosíthat.

10. Vagy azért keresed a’kincseket, hogy hoszúd’elősegítsék 1 inkább azért kerüld : mivel a’ mások’ vesztére hegyesített tőrt ellened fordítják ■ mivel bűnösbbé tesznek : mivel nagyobb ’s kiállhatatlanabb gyötrelmeket okoznak ; mert a’ boszú olly bűn , melly által az Isten’ kegyét veszted, olly bűn, melly a’ már elnyert számtalan bűnök’ bocsánatját ismét semmisíti. Azon szolga, kinek csupán esdeklésére engedtetett el tízezer lalentomi adóssága , urának kegyéből ismét kiesett az által : hogy adós szolgatársát egy csekélyebb t. i. száz kispénzi adósság’ megfizetésére fenyegetve kénszerítette, sőt verésekkel is büntette a’ fizetni nem képest; ’s igy ő is a’kínzók’ kezébe került ’s^ a’ már elengedett adósság’ megfizetésére kén- szeri tetett ; bocsánatról, megmenekedhetésről többé szó sem lehete, mit használt tehát boszó vétele ? azt, hogy nagy kínok mellett azon adósság megfizetésére kénszerí- tetett, melly az lsten? gondviselő keze’ hozzá járultávaí már elengedtetett, az az hogy a’ nyert kegyelmet ismét eljádzotta.

Bajt szerez a’ szegénység ? káromlásokra fakaszt ? nemtelen tettekre kénszerít ? ha kénszeríttetel ezekre, bizonyára nem ezek, hanem csüggedő szíved kénszerít ; Lázár is szegény, ’s pedig könyörületességre méltó szegény volt, e’ szegénységhez járulván az ennél is kínzóbb testi nyavalyák, ’s ezekhez elhagyatott ’s magános álla- potja, mi mind a’ betegséget, mind az Ínségét sulyosbá teszi; mindezek magokban is már elég súlyosak, de ha ezek melleit még, ki szolgáljon, sincs : akkor terhesb az ínség, a’ fájdalom fojtóbb, a’ veszedelem iszonyúbb, a’ vész irtóztatóbb, a’ láng emésztőbb. Nézz körül ’s tekints negyedik szüleményére, t.i. a’ fényűzésre, ’s kicsapongásra találsz, sőt ötödikére is: a’ könyörűletlenségre; ugyan is azon diís nem csak kénye szerént élt, lia nem bárha