Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)

Az igéret' nagy apja

231

a’ még ki nem visgált vidékben ide, ’s tova szédelgett, hahogy valamelly lappangó vízre akadhatna.

Nem is ló'n sikereden fáradsága a’ magáról, és fi j áról aggódó anyának. Mikor legsúlyosabb ínség nyom bennünket, ekkor tapasztaljuk az Istennek legnagyobb jótéteit, mikor közel a’ veszedelem, akkor legközelebb Isten is övéihez. A’ pusztának ama része felé tartott, mellyel sűrűbben árnyékoztak a’ százados cserfák, — zöld pázsitot pil- lanta-meg egy oldal’ lejtőjén, ■—öszszeszdi minden erejét, siet a’ helyre, mellynek látása is már enyhíté szomját, bizakodással töltvén-el az ott találandó víz felől. ’S im egy tiszta kis forrás ötlik elébe nem ollyan nagy, hogy belőle nyájak olthatnák szomjukat, de a’ szomjas vándort megelégílhetné, sem ki nem dagadozó sem ki nem apadó vize. Kerekded száját a’ kútfőnek eleven zöld szín bársonya hímezé, — a’ kelő nap egyenesen ebbe mérité su- gárait, a’ cserfák gallyai alatt férhetvén hozzája, mert fóllebb emelkedvén, a’ sűrű levelek miatt csak itt ott apró nyílásokon állal játszhatik a’ viz’ csöndes tükrében. Ebből megoltván előbb szomját megtölté tömlőjét, é3 siete vissza elhagyott gyermekét fölkeresni, ’s a’ már elaléltat a’ friss itallal újra föléleszté. Új erőre kapván a’ bujdosók, addig keringtek a’ pusztában, míglen az ott tanyázó nyáj-őrzőktől befogadLatának. Itt Egiptommal, ’s az arab földel határos Farán’ pusztájában élt, és növeltedéit IzmaÖl anyjának gondviselése alatt. A’ nyáj’ legeltetése alkalmatosságot nyújta neki, sőt meg is kívánta tőle, az akkor legelső mesterséget, miről hajdan Nimród olly nevezetes lön, — a’ nyilazás’ tudását. Ebben gyakorló tehát ifjúságának ereit. A' gyapjas sereg’ ellenségeit a’ ragadozó vadaltat leejteni, ’s így nem csak a’ nyájnak, de a’ fegyvertelen embereknek is bátorságot szerezni annál nagyobb szükség, ’s annyival jelesb tehetség vala akkor, mennél számosabbak, és vakmerőbbek voltak a’ pusztító állatok. A’ jó nyilas e’ szerint nagy jól- tévője vala az akkor élt emberiségnek. Izmáéi ez által