Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)
Az igéret' nagy apja
228 a’ fölkelő nap utoljára világolt Szodomára, ’s annak vidékire. Már a’ följövő nap’ szomorú jeleit mutat.á egy iszonyú változásnak a’ levegői körben, melly nem sokára következék is, szokatlan vörösség futotlael a’ keleti, láthatárt— a’ levegőt sűrű gőz vastagítá, mint őszi időben szokott köd ereszkedni; a’ tollas sereg érezvén, mintegy előre a’ természetnek megfordúlását, rendetlenül kóválygott a’ völgy fölött, - majd ismét egy reggeli időben nem tapasztalt meleg szél fuvallott keresztül a’ völgynek most utoljára virító mezőségén, mellyek hírmondói valónak a’ rögtön következő Ítéletnek. Hová tovább? megcsendült az óra, mellyben Sziddim’ völgyének a’ vétkes lakosokkal együtt siilyednie kellett, az egyébkor derült eget hirtelen fekete föllegek borítók, megdördűl erre az iszonyú égi háború, hull a’ kénköves eső, a’ sűrűén hajgálódzó villámok meggyújtják a’ számtalan gyónta kutakat, mellyek lángra kapván kiégetik a’ főldalatt elterült kérget, melly eddig az ingoványnak alapúi szolgált ’s Pentapolis elsülyredt oily hamar, bogy a’ dörgések’ rettentő csattogásaira fölriadt lakosok csak egy hirtelen halálra ébredhettek-föl, ’s előbb elvesztek, mintsem magukat veszedelemben lenni gondolhatták volna. Lót leányaival együtt Szegorból szemléié előbbi lakhelyének irtóztató pusztulását, felesége ellenben, ki nem ügyelvén az Angyalok’ intésére, késedclmezék távozni, mege- lőztetve a’ veszedelemtől a’ mezőségen lesülyedr, és só oszloppá lön. így a’ hajdan kellemetes tájékon, undok tó fakadt-föl, mellynek fekete vize az ott eltemetett lakosok’ veszett erkölcseit gyászos színével hirdeti a’ késő világnak. Régi termékenységének emlékezetét őrzik azok a partján növekedő fák, mellyeknek kívül pirosló gyü- möltseik a’ leszakaszló’ kezei között porrá hamuhodnak. Az elsiilyedt Szodoma, ’s a’ megszabadított Lót melly oktató példái lehettek az akkori emberiségneknek egy felől Isten’ igazságára, más részről jóságára?