Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)
Az igéret' nagy apja
22b hogy ős apjuk az által kötelező magát, és ivadékát a’ felségessel kötött szövetség’ megőrzésére. A’ körülmetszést választá Isten e’ végre. A’ melegebb éghajlat’ lakosi már Abrakain előtt gyakorlottéit ezt egészség tekintetéből; a’ takarékosság törvényét (lex parfimoniae) követé azért az isteni bölcseség, mikor ollyan dolgot választaszövetsége’ jeléül, a’ mit a’ természet ott egyébiránt is megkívánt. Egy dolgot több czélokra használni bölcseség munkája. így szokott munkálódni a’ fő bölcseség is - kicsiny, és kevés eszközökkel, sok és nagy czélokra, ’s így a’ legrövidebb úton juttatni a’ fölöslegesnek, és fogyatkozásnak túlságai között okos kíméléssel haladni előre. Nem így használta-e Isten büntetésül Adómban azt a’ fáradságos munkát, melly nem csak akkor lön elkerülhetlenül szükséges neki , midőn a’ boldogság’ édenéből kiűzetteték, hanem már a’ paradicsomban is , hová azért helyezteték Istentől, hogy azt őrizné, és mívelné (1. Moyz. II. lő.). Hát a’ nap’ megtört sugárait visszatükröző ív, a’ szép szivárvány, nem illyen törvény szerint lett-e emlék] ele annak , hogy többé özönvíz nem fogja boríLni a’ földet ? Nem kételkedek ugyan Abráhám, de hogyan is lehetne itt helye a’ kétségnek annyi jelek után? — hogy az isteni mindenhatóság őtet nagy nemzet’ atyjává teheti : de gondolható magában, hogy talán nem a’ magtalan Szárai lesz az, ki által oda juthat, hogy névvel is, valósággal is atyának neveztessék. Erről is biztatást, nyert Istentől ugyan azon időben, ki mondá neki: „Szárait többé nem így nevezed; hanem Szárának hívd őtet, mert attól nemzesz fiat, kit megáldok, és nemzetségek származnak tőle.“ E’ parancsolatok után megszűnők szólni, ’s eltűnt mellőle a’jelenet; ő pedig rögtön végbevivé a’ meghagyottakat, házanépének férfiait körülmetszvén haladék nélkül. Az ígért gyermeknek születését elhité- ték ugyan Abráhámmal annyi, ’s oily fényes mennyei jelenések; de Szára előtt, ki a’ dicső jeleneteknek tanúja nem vala, az élet eme hanyatló részében lehetetlennek 15
