Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)

Az igéret' nagy apja

219 mes körülmények, mellyeken szerencsésen keresztül gá­zolt, foglaldk el még is elméjét. Mint ki a’ nap’ tűzfé- nyébe pillantott, elfordítván is attól szemeit, még is a’ napot látja ; és mint a’ hallott kellemetes muzsika, bár eltávoztunk is attól, tovább is füleinkben cseng : úgy Ábrám’ lelke’ előtt, midőn már tanyája’ csendes kebelében pihent is a’ legyőzött viadal után, még az ütközet’ fekete képei lebegtek* A’ szomszéd Pentapolis’ példája megdöbbentő valamenyire nyugodalmas élethez szokott szivét, nehogy rája is, mint Kánaán nem régi lakosára, valamellyik ol­dalról ellenség üssön. Nem is volt ok nélkül rettegése, ha meggondolta, hogy az előbb megszalasztott szineár- beli szövetségesek új, és nagyobb erővel törhetnek, bo- szút .szomjúhozva, reája. Majd ismét,eszébe ötlék amaz aggság is, melly gyakran fáraszta elméjét, hogy nem lé­vén maradéka, minden javainak, mellyekkel Isten őtet bőven megáldd, házának egy idegen nemzetbeli gondvise­lője leszen örököse. Míg illy aggodalomban merengett, félelem, és remény közt hánykódva, mennyei szózat bíz­tatja, aggodolmának mind a’ két pontjára felelvei .,ne félj Ábrám! én vagyok oltalmad, és megjutalmazod/4 (1. Moyz. XV. 1.). A’ jutalom’ hangja, ez a’ kedves hang fonakadt Ábrám’ fülében, ’s amaz elsőbbet felejtve, csak ezt sürgeti kérdvén: „Mit adhatsz nékem jutalmul? Gazdasággal megáldottál, de mi örömem lehet ebben, idegenre maradandóban ; mert én gyermekek nélkül ha- lok-el.“ „Nem száll, monda az úr, idegenre birtokod, hanem arra, kit majd nemzeni lógsz. Tekints föl az ég­re , nézd ama tiszta fényben ragyogó világokat, mint számlálhatatlan azoknak seregük; úgy megsokasodik ma­radékod ; azért hívtalak-ki Kaldeából, hogy örökségül adjam neked e’ földet.“ Hive Ábrám Istennek, és ez ál­tal kedvességet nyert ő előtte. De mi szerzetté e’ hitnek azt a’ nagy érdemet, hogy általa kedves lett legyen Ábrám Isten előtt ? A’ mint kö­zelebb, vagy távolabb jár a’ hitnek tárgya a*’ hihetőség’

Next

/
Oldalképek
Tartalom