Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)
Az igéret' nagy apja
311 inokjai. Mint a’ testet élövé u’ vér-erek teszik, úgy Egyiptomot lakhatóvá Nilus, sót virágzóvá is ugyan ez tévé. De hogy a lakosok tartományukat termélcenynyé tehetnék, ’s folyóvizük’ kiöntéseinek veszedelmes következéseit elháríthatnák, szúkségképen föl kelle ébredni az emberi iparkodásnak. Ez az oka: hogy a’ mesterségek, és tudományok előbb virágoztak itt, mintsem egyébütt. Görögország meg vala győződve arról, hogy legnagyobb emberei: Homerus, Pythagoras, Pláto, Lycurgus , Sóion, ez a’ két nagy törvényhozó, hogy egyebeket ne említsek, Egyiptomba mentek bölcseséget tanulni (Diód. L. 1. Sect. 3.) Sőt az Isten akará, hogy Moyzes is oluattatnék az Egyiptomiak’ minden bölcseségében. Ap. Cs. VII. 22. Bossuet Discours sur 1’ histoiûe Univ* T. 2. 189. Legelső vala Egyiptom, mellynek békeség szerető lakosai meghatározott törvények, és királyi pálcza alatt éltek. Midőn Ábrámot ide hajtotta az éhség már, akkor Fáraó’ neve alatt királyok igazgatták az országot. Ide vonult Ábrám az éhség elől, de ott meg nem telepedett, sőt kedvezőbb esztendő derülvén Kánaánra, ide ismét visszatért, ’s Bétel vidékén, hol már az előbb, lefelé jöttében, oltárt emelt, megállapodék.— Még eddig együtt volt Ábrám’ öcscsének fijával, Lóttal, még a’ kevesebb birtok békeséges lakást engedett a’ két rokonnak, de majd Kánaán’ áldott mezein megszaporodván juhnyá- jaik, és baromcsordáik, a’ megnövekedett gazdagsággal együtt berontott a’ vérségbe a’ viszavonás’ dühe is, mellynek mérgét csak az egymástóli távolodás tudta megerő- teleníteni. Szóla tehát Ábrám öcscsének Lótnák,: „előtted Kánaán föld, válaszsz benne magadnak kedved szerinti tájat, mellyben népeddel, ’s barmaiddal megtelepedhessél, ha keletre indúlsz, én nyugotra térek.“ Melly szép lélek tűnik itt ki Ábrámból, hogy ő, mint öregebb, és feje a’ szűk társaságnak, választást engede Lótnák, bár fiatalabbikak, mind azért, hogy panaszra okot neki ne adjon, U *
