Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)

Éden virág - A' hit

I I. É cl e n V i r á g. A’ hit. Szívemben Isten egy Világot alkotál, Tavasz díszében ott Az cden’ kerte áll. /» Környezett veszély, Sujta vas keze, Minden elhagyott, Sorsom üldöze. És illeteti énül Közepén egy virág, Kecsét vihar szelek Le még nem szaggaták. Keblemet kínzó Fájdalom lepé ; Hő imám röpült Égi lény felé. Tövét kristály folyók Hullámi öntözik, És keiyhe’ illatát Szárnyon szelek viszik. Ekkor érzetem Édes lángra kelt, ’S lelkem szózata Égbe fölemelt. Varázsa föld , ’s eget Tapsokra kényszerit, Imádja mindenik Hódító kellemit. Érzet isteni Edzi lelkemet, Boldog érzemény Fogja szívemet. Ez’ illetetlenül üiszló varázs növény, Szív’ éden kertiben — A’ szűzi érzemény ! Ne hagyjad Istenem A’ csábnak ördögét, ítcá fuvallani Halál lehel letét! Egy remény sugár Földerült nekem — Az, mi boldogít, Szent, ’s igaz bitem

Next

/
Oldalképek
Tartalom