Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)
Ismertetése a' nevezetesebb religiói néptévelygéseknek (Linczi havi irat után)
vános szegény ápoló intézeteknek áldoznak , mivel, azt mondják, amattól legalább egy „Isten űzesse -meg-“et kapnak. Az illyenekkel meg kell ismertetni a’ koldulás’ ártalmasságát ; meg kell őket arról győzni, hogy az alamizsnának érdeme nem függ épen a’ szegénynek hálálko- dásától, annál kevesebbé egy könnyelmű „Isten fizesse- meg^-től ; továbbá, hogy egyes emberek a’ szegények’ szükölködéseit és érdemességet nem képesek jól megítélni ; és hogy mindenkinek kötelessége a’ nyilvános intézetek iránt bizalommal lenni, ’s a’ mennyire tőle kitelik, azoknak javait elősegélíeni. A’ felebarátról szeretet nélkül szólani, csak az nyilvánosan ne rágalmaztassék, hibáit kikürtölni, nagyítani, ’s a’ mint. csak lehet, roszra elcsavarni, csak csekélységnek tartatik. Azt szokás mondani : az igazat mindenhol ki szabad mondani; sőt némellyek azt vélik, hogy ők azzal a’ religiónak ’s a’ polgári társaságnak szolgálatot tesznek, ha félre értett hűségből ’s mindkettőhezi ragaszkodásból felebarát)aikat jelesen szidalmazzák, minden véletlenül kiejtett szót szigorúnak, minden színt valónak, minden gyanút bizonyos igazságnak mondanak, ’s az ártatlant nyilvános veszélyével rágalmazzák, azt hitlennek, elfajult honfinak kihireszlelik ; holott épen ezzel a’ felebaráti szeretet’ kötelét összetépvén mind a’ religio, mind a’ polgári társaság ellen vétkeznek. A’ nép közönségesen azt hiszi, hogy szabad hazudni, csak abból valamelly nagyobb kár ne származzék, vagy ha ez által ön, vagy embertása’ veszélyes állapot- ján segíthet, vagy ebből rá akármelly haszon háromlik. Úgy szinte nem vétek a’ népnél a’ szavak’ elcsavarása, az elmebeli visszatartások; sőt nem sokat törődnek azon, ha hamisan esküsznek is, csak a’ szavakból valame.lly igaz értelmet lehessen kicsikarni, lia mindjárt az azon értelemtől , mellyben az esküvést le kellett tenni, egészen különbözik is. Szent kötelessége tehát a’ lelki pásztornak e’ tekintetben a’ népet lelkiisméretesebbé képezni. 12