Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)
Ismertetése a' nevezetesebb religiói néptévelygéseknek (Linczi havi irat után)
175 pompásaid) iinnepelésökhöz tartoznék, megrészegedni. Innen vagyon ezen illetlen enyelgés: „jobb a’ részegség, mind a’ hideglelés-“ Hallhatni ezen véteknek mentege- tését is: megbirja erszényem. A’ részegséget szorgalma- tossan meggyónják, de azzal továbbá mit sem gondolnak, mindazáltal egy részegesnek hirtelen halálán lígy megijednek, mintegy elkárhozottén. Már mint ellenkezik ez életmód jókkal? még is azt tartják, hogy a’ részegség elégséges mind azon rosznak kimentegetésére , mellyet abban elkövetnek. Milly nagy igazságtalanság legyen a’ barmot ok nélkül kínozni, 's azzal kegyetlenül bánni : arról a’ köznép épen mit sem tud, holott az illy bánásmód nyilván ellenkezik az Isten’ végzéseivel, ki az állatokat érzékszerekkel fólruházta, mellyekkel azok is annak módja szerint jói éreznek, és az Isten az embert csak azzal hatalmazta föl, hogy azoknak hasznát vegye, nem pedig, hogy azokkal visszaéljen. 4. A’ felebaráti szeretnek közönséges kötelességei. A’ felebaráti szeretetnek parancsolatjára nézve közönségesen abban hibázik a’ nép, hogy azt az érzéki ger- jedelmekben ’s vonzalmokban helyezi, mintha bizon az parancsoltatnék, hogy felebarátunkhoz forró kedveltség- gel ’s vonzódással szítsunk; ’s hogy nem tudja, milly elven alapúi a’ felebaráti szeretet, e’ mellett a’ parancsolatot szabad tetszésűnek tartja, vagy azt felebarátjának személyes tulajdonira, ’s önhasznára alapítja. Azért győződhetik-meg olly nehezen, hogy a’ gonosz embereket ’s a’ hitetleneket is kell szeretnünk; azért ostromelja az ellenségünk’ szeretetét tárgyazó parancsolatot olly sok nehézségekkel mind az ész’, mind a’ szív’ részéről. Lehetetlen- mondják sokan, hogy azt a’ rósz embert, vagy