Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

86

Ü.

A’ szent írás’ philosophica magyará- zásáról.

Fölvilágosodásával kérkedő korunk’ kitünőbb vonásai közé tartozik, a’ religiót, — vagy egyenest számkivetésre kárhoztatni ; mint a’ bárdolatlanabb nép’ zabolán tartására szerzett, ’s miveltebbeket nem érdeklő politicus koholmányt, — vagy a’ fölfordult világ’ elveihez alkalmazni, a’ kényesedéit életmódot, és elözönlött feslettsé- get dorgáló igazságait részint elvetvén, részint kedvezőbb értelemre tekervén, — vagy az egyetlen vezérré fogadott ész’ világánál készítendő rationalismus’ és naturalismus’ álarczája alatt, egy új, a’ nemtelenebb vágyaknak hizel- lcedő religiót alkotni, melly hathatós eszköz gyanánt szolgáljon azoknak múlt, vagy leendő kielégítetésök végett furdaló lelkiismeretnek, lecsillapítására. Ezen világszerte elharapódzott önkényt a’ közönséges Anyaszentegy- háztól a’ reformatio’ idején elszakadozó felekezeteknek kicsapongó elveik szülték; az pedig a’ méhében hordozott religió iránti hidegvérüséget ’s kéteshitüséget, mely- lyek utóbb általános hitetlenséggé olvadtak-öszsze, először Angliába hozta napvilágra; hol, a’ vallásos pártok köztt uralkodó villongások alatt szabadon növekedvén, rövid idő alatt erős lábra kaptak, kivált a’ tizenhetedik század’ közepe táján, mikor a’ vakmerő Herbert, cher- bury lord, és a’ kéteshitű Hobbes, (amaz a’ természeti religiót tökéletesnek, ’s üdvözülésre elégségesnek hirdetvén: emez az ó szövetségnek, szinte mint az újnak valódiságát és isteni tekintetét kétségbe hozván ) a’ naturalismus’ , és scepticismÚ3’ ama gazdag forrásait nyitották-