Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Első Rész. Fordítások

rakott ezernyi serlegek nyugosznak, mellyeket a’ boldogult lelkek hab-meritésre használnak, A’ választottak sátoraik’ küszöbén selyem szőnyegeken ülve. Allah egy csoda lepénynyé változtatott fóldgömböt eszik. Nun hallal, ’s Bálám bival’ oldalával háromszáz arany szelenczén, heréitek, és 72 fekete szemű szüzek kínálják őket. Israfi angyal szüntelen szép énekeket zengedez ; ’s a’ halhatatlan leányok szavukat énekével vegyitik, ’s az erényes költők lelkűk a’ boldogság’ fáján [Mintázó madárkák’ barlangjaikba vonulva, a’ mennyei karhoz csatlódnak, míg arany pálmákon csüggő kristály harangokból az Isten’ t hr ón jár ól emelkedő szellő báj-hangokat csal-ki 1).

A’ Scandinávok menny ültnek örömei, véresek valának; de valami fölséges volt a’ hős árnyékoknak tulajdonított gyönyörökben ’3 a’ szélvészeket intézhető hatalomban: ezen paradicsom azon élet - mód’ eredménye vala, mellyet az éjszaki’ vad nép követett. Sivatag partjain bolyongva, azon szomorú szózat, melly az óczeán’ öléből fólsohajt, lelkét végetlen álmodozásba sülyeszté, mint a’ habok zajról zajra, úgy tévedett gondolatról gondolatra, vágyódása’ hullámában magát az elemek közé vetette, bolygó föllegekre emelkedett, a’ leveleién erdőket megrázta, ’s a’ förgetegekkel röpült a’ tengerek fölött,

A’ hittelen népek’ poklai épen olly különösek mint mennyük: a’ tartarusról a’ literatúrai részekben, hová a- zonnal elérendünk, fogunk szólani. Bár mikép legyen, a’ jutalmak, mellyeket a’kereszténység az erénynek igér, ’s a’ büntetések, mellyeket a’vétkesre hirdet, első pillanatra valódiaknak mutatkoznak. A’ keresztények’ mennye és pokla nincsenek a’ népek’ különös szokásaik után képezve, hanem áltálanos eszméken épülye. Halljátok azt, mi- legegyügyűbb ’s ? egyszersmind legfönségesebb néhány szavakban : „Az igaznak boldogsága más világon az Isten

1) Korán és arabs költők.