Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)
Első Rész. Fordítások
66 ván: altkor másodszor vennők a’ következést oknak. Nem az üveg az, mia’ szeszre hat, hanem a’ szesz rontja az Üveget, ’s a’ testnek minden követelt hatásai a’ lelken, egyátaljában a’ léleknek hatásai a’ testem A’ kettős, észbeli és testi gyöngesége az éjszaki és déli népeknek, ’s azon komolyság, mellytől elfogva lenni látszanak, szerintünk, nem tulajdoníthatók egy nagyon megeresztett, vagy kiterjedt idegnek; minthogy ugyanezen körülmény a’ mérséklett éghajlatokban nem hasonló’ kö- vetkezésű. A’ tropieai és földsarki emberek* panaszos ér- zeménye a’lélek’ helyzetéből,’s az anyag’ ereje iránti erőlködéseiből valóságosan eredő észbéli szomorúság, ’s igy nem csak Isten jelelé-ki bölcseségét azon hasznokban, mellyeket a’ földgömb a’ szélességek’ különféleségébőí nyer; sőt az embert ezen lépcsőre állítván, szinte mathematice megmutatta lényegünk’ halhatatlanságát, minthogy a’ lélek leginkább ott működik, hol az anyag’ hatása legkisebb, ’s minthogy az ember kisebbül ott, hol az állat nagyobbul. Szóljunk á’ íegutósó ellenvetésről. „Ha az Isten’eszméje természettől van lelkűnkbe vésve, álékor nevelésünket, okoskodásunkat megelőznie, ’s gyermekségünktől fogva bennünk mutatkoznia kell, a’ gyermekeknek, pedig az Istenről semmi fogalmuk sincs, ’s a’ t. Az isten lélek lévén, csak lélek fogja megismerni, egy gyermek, kiben a’ gondolat még nincs kifejtve, nem foghatja-meg a’ fő lényt; minek kívánjuk a’ szívtől legnemesebb működését, míg képeztetése nincsen bevégezve, míg a’ csoda munka a’ mester’ kezei köztt vagyon? Megfogja-e a’gyermek az embert, megfogja-e atyját?“ De másként is igaz-e hogy a’ gyermeknek nincs teremtőjéről ösztöne? Bizonyítványul hívhatjuk rövid álmodozásait, nyugtalanságait, éjjeli félelmeit és hajlandóságát szemeit az egek felé emelni. Nézzétek a’ gyermeket, ki ártatlan két kezecskéjét összekulcsolva anyja