Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Első Rész. Fordítások

54

A* lélek’ halhatatlanságát az erkölcsiség és érzelem bizonyítja. *)

I. Fejez et.

A’ boldogság’ vágya az emberben.

Ha az .Isten’ léteiéről nem volnának is más bizonyítványok a’ csodák-, vagy úgy szólván, a’ természet’ köl- töiségén kívül : ezen bizonyítványok olly erősek, hogy azon ember’ egészleni meggyőződésére elégségesek, ki csupán az igazságot keresi. Mert azok kik a’ gondviselést tagadják, nélküle a’ természet’ csodáit nem képesek megfejteni, és sokkal zavartabbak lesznek, ha őn sziveik’ ellenvetésire felelniek kell. Tagadvá^a’ legfőbb lényt, a’ más világot is tagadniok kell ; ’s míg lelkűk háborog, minden pillantatban elejökbe képezi magát, ’s az álokoskodások’ ellenére kényteti őket megismérni léteiét, és halhatatlanságát.

Ha a’ lélek a’ sírban elenyészik, mutassák-meg honnan ered a’ boldogságnak vágya, melly gyötri őket? E földön minden szenvedélyeink hamar kielégíthetők: a’ szerelem’ becsületvágy’, harag’ éldeletének bizonyos mértéke vagyon, egyedül a’ boldogságnak hibázik mint kielégítése, mint tárgya, nem tudódik, mi legyen azon kétes boldogság, mellyetkívánunk. Megkell engedni, hogy , ha minden csak anyag, a’ természet szokatlanul megcsalta magát: ébresztve egy érzetet, czél nélkül. Az bizo1 ) Chateauhriand „Genie du Christianisme“ lső kötetének 6ik könyve.

II.