Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)
Első Rész. Fordítások
36 Ne gondoljátok, hogy a’ meghasonlás’ és eretnekség’ charaeteréró'l szóló tanítás ó'n véleményem; njcrt azon kívül, hogy a’józan észszel annyira megegyezik, legfontosabb, és legelhatározóbb tekintetekkel támogathatom. Ki volt nagyobb védője az egységnek, ’s az eretnekségnek félelmesb ostora szent Ágostonnál? ez Gloriushoz irt 40-ik levelében igy szól : ,,Még azokat sem kell az eretnekek’ sorába helyezni, kiknek hibái legveszedelmesbek, ha megátolkodottan nem védelmezik, és kiváltképen azokkal kell ezen igazságot éreztetni, kiknek hibáik sem gőg*- jűknek, sem a’ vakmerőségnek gyümölcsei, és kik azon szerencsétlenségből, hogy atyáik magokat elcsábítani engedték, beléjck bonyolódva lévén , az igazságot fáradozva keresik, és készek tévedéseiktől vissza térni, mihelyt azokat megismerendik.“ Az ötödik század kezdetében élt Marseille-ben egy Salvien nevezetű tudományáról, és ékesszólásáról hires pap, több irományink vannak tőle, egy a’ többi között nyolcz könyvben ,,a gondviselésről“ Az ötödik könyvben a’ Gothok’, és Vandalok’ hitéről szól, kik azelőtt egy nagyon kiterjedt eretnekségben arianismusban neveltettek , és szaporodtak. Távol volt Salvien mindnyájukat különbözés nélkül, mint az eretnekségről bűnösöket, tekinteni, megjegyezte hogy ezen barbárok csak azt ismerték , mit tanítójuktól tanultak ; hogy a’ tőlük nyert hagyomány (tradition) egész törvényük vála, hozzá adván : „Tehát eretnekek, de tudatlanul.“— Haeretici ergo sunt, séd non scientes. Az igazság nálunk vagyon; de ők magoknál lenni vélik. Veritas apud nos est; sed illi apud se esse praesummunt. Tehát csalatkoznak, de jó szándékból; errant ergo, sed bono animo errant. Miképen fognak a’ hibáért az Ítélet’ napján bűnhődni ? Senki sem tudja, csak a’ biró. „Qualiter pro hoo ipso falsae opinionis errore in die iudicii puniendi sint, nullus potest scire, nisi Judex. 1). 1) Salvien de Guber. Dei Lib, V.
