Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Első Rész. Fordítások

30

n\’éktől megkülönbözteti, mcllyekröl szabadon vitatkozhatni. Ezen munkák’ egyikében alkalmilag a’ kisdedek, kárhozásáról Írván, igy szól *) „Valljon a’ boldogságtól1 megfosztáson kívül szabadok-e ők, vagy nem, azon büntetéstől, mellyel érzékinek nevezünk? E’ tárgy a’ Theo- logusoknál pör alatt fekszik. Az Anyaszentegyház tehát erről mit sem határozott.4*

Senki sincs köztetek, ki híréről ne ismerné a’ nevezetes hittudományi Párisi iskolát, mellynek a’ franczia Egyház’ dicsősége legnagyobb részét köszöni, mert kebelében lcépeztettek annyi tudománynyal, és erénynyel teljes püspökök és tudósok. Ez mint minden józan tanit- mánynak hű föntartója, és őrzője, fölötte nagy tekintetű; ’s ő jegyzé-fől 1762-ben ünnepélyes Ítéletét e’ tárgyról, Rousseau’ „Emilu-)z fölött hozott bírálatában; egy bírálatban, melly nem úgy a’ stílnek, mint a’ tanitmánynak (doctrine) remeke. Ebben a’ párisi iskola érthetőleg így fejezi ki magát **) „Mint hitágozat csak az tanítatik, hogy ezen gyermekek az Isten’ birhatásától megfosztat- nak, mint egészen érdem fölötti kegyelemtől, melly nem vala tulajdonuk:“ ezután sz. Ágoston tanítását adja-elő, úgy mint azt megismertettem ; és mivel mind ez helyben hagyatott, minden további idézésekkel fölhagyok.

Azonban a’ katolika hit részletesben találtatik följegyezve azon zsinatok’ végzéseiben, mellyek, minthogy az egész Anyaszentegyházat képezik, közönségeseknek neveztetnek, vagy az első oktatás’ „katekizmus“ czimű könyveiben; mellyek a’ hívők’ kezeibe adatnak, ’s mellyek az általános hitnek legegyszerűbb magyarázói. Ezen közönséges zsinatok’keltejében, mellyek közül egyik Lyonban, a’ másik Florenczben tartatott, helyesen határoztatott, hogy az eredendő bűntől bemocskolt gyermekek, szinte, mint a’ tettleges bűnösök pokolba mennek, de egészen

*) De Festis Dom. Hb, I cap. VIII, de Sabbato Saucto n. 12.

**) Censure de la proposition XXVI.