Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)
Második Rész. Eredetiek
253 a’ háladatosságnak : mert oily férfi’ életét rajzolandjuk, ki bőkezűsége által egyikfőalapítója azon Intézetnek melly- nek mi nevendékei vagyunk, az emberi nem iránti figyelemnek pedig : „mivel a’ nagy példák varázs erővel hatnak a’ nemesebb lelkekbe, és a’ közönségesen megismert ’s tisztelt érdem, a’ nagynak, és jelesnek szeretetét é3 követését eszközli“. Esztergom sok jeles főpapot mutathat, kik magoknak Religio, Haza, é3 Király iránti buzgóság által, nagy érdemeket, ’s felejthetetlen nevet szereztek. Ezek közé, mint LIV-ik Érsek *), méltán számítatik Losi Imre. Életirását e’ nagy férfinak azoni fájdalmunk’ kinyilatkoztatásával kell kezdenünk, hogy neki-sem jutott, mint Honunk egyébb nagy férfiainak korabeli életíró ; melly hiányt azonban kipótolják az ő bőkezűsége alapította Intézetek, sőt annál föntebb hangon hirdetik nagy nevét. Született 1580-ik esztendőben 3) Sopron vármegye’ Lóos nevű helységében *) neme3 szüléktől 5) kik az ágostai vallást követték, ’s ő is ezen neveltetett. Ifjúkoráról, másolatja, mcllyet T. T. Podhraczky József úrnak, honi történeteinket fölvilágositó Hazánkfiának kegyességéből bírok, továbbá a’ N. Szombatban találtató emlékkS' fölirása , sót Pé- terflynek , mi erre legelőször tett figyelmetessé, habozása is. 2) Schmitt Archiepiscopi Strigonienses. Pars II. Tyrnaviae 1758. 126 1, 3) Kitetszik ez Pétcrffynél lévő fSacra Concilia Ecclesiae Romano- Catholicae in Regno Hungáriáé celebrata, Posonii 1742. föl. Pars II. 334 1.) Processusból : „coram Urbani VIII. Nuntio: de Reverendiss. D. Em. Losy ’s a’ t. hol ez is olvastatik, Anno 1625 21. oct. annornm 45 ab Eppatu Chanadiensi transfertur ad Varadinensem.“ 4) Ezt tudtomra eddigeli történetíróink nem említették , mi engem illet a’ föntebbi adat’ fölvételére több sejdítések közül leginkább ezek birtanak : Sopron vármegye akkori időben majd nem egészen ágostai vallású volt, ’s Bécshez is közel vagyon, hol Lamormaine, ki Losit megtéríté tartózkodott. 5) Katona Historia Critica. XXXII. k. 10. 1.