Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

215 együtt a’ népek’ kormányát is letenni, — ’s a’ földi mél­tóság’ magas helyéről a’ magány’ csendességébe leszállói. — P. Corn. Scipio, kit Africanusnak neveztek, legna­gyobb hivatalokkal fölruházva — sokszor kiszökött a’ magánosságba, Roma’ állapotját fontolgatván ennek csen­dességében- ’s minekutána a’ romai dicsó'ség’ polczára — a’ consulságra — kétszer fölemeltetett volna, elhagyta Ro­mát, ’s linternumi majorságába költözött, ’s nagy éle­tét előbbi nagyságába burkolva végzé a). Cicero, kire voltak függesztve egyébiránt mindenkinek szemei, még a’ Romaiak’sziveiket igazgatta, megszűnvén a Respublica, odahagyta Romát, hol nem volt már rá nézve annyi in­ger, mint Tuscnlánumában. Horatius is többre becsülte gyakran a’ nagy város’ kedv’ töltéseinél Tibur’ kcllemeit. b) Kevés monarchák zárták-be nyugodalmasabban életü­ket, mint Diocletianus császár. Húszon-öt esztendeig tartotta a’ birodalom’ kormányát — csak ötven - kilencz esztendős, de beteges volt,—'ez nehezité kötelességei­nek teljesítését, ’s arra a’ határozásra bírta, hogy hát­ralévő napjait tisztelt nyugalomban töltse-ki, ’s a’ biro­dalmat ifiabb és munkásabb férfiakra hagyja. Nicomedia mellett szélesen kiterjedő róna-földön egy magos thro- nusra fölülvén, szándékát a’ népnek és hadi seregnek kinyilatkoztatá. Letevén a’ fejedelmi öltözetet, tüstént a) Ezekről Livius Lib. XXVIC. 19 így ir : „Iám inde initio praeparans animos, ex quo togam virilem sumsit, nullo die prius ullam publicam, privatamque rem egit, quam in Ca­pitolium iret, ingressusque aedem consideret, et plerumque solus in secreto ibi temnus tereret: Hic mos, qui per omnem vitam servabatur , vulgatae opinioni fidem apud quosdam fe­cit , stirpis eum divinae virum esse.“ Ismét : Lib. XXXVIII. Cr. 53. „Aitam Linterni egit, sine desiderio Urbis. Morien- tem rure eo ipso loco sepeliri se iussisse ferunt, monumen­tumque ibi aedificari, ne funus sibi in ingrata patria fieret. j b) Ennek forrását dicséri Carm. L. III. Od. 13 majorságát pe­dig leirja Epi». L. I. Ep. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom