Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)
Második Rész. Eredetiek
131 mint a’ sz. Atyáit az első századtól kezdve egyértelmü- leg bizonyítják. Ugyan is: Római Kelemen a’ Korinthiaiakhoz írt Ilik levelében igy ír „még ideje van, vetkezzünk-ki minden a’ testben elkövetett vétkeinkből ; mert ha egyszer e’ világból kiköltöztünk, sem gyónni sem poenitencziát többé nem fogunk tarthatni.“ A’ sz. Barnabás’ és sz- Jakabnak tulajdonított levelekben hasonló kifejezéseket olvasunk. Noha pedig fattyú eredetűek ezen levelek, azért az őskori közvéleményről és divatról mindig hitelesen bizonyíthatnak. Irenaeus az eretnekségek ellen, a’ Márk eretnek által elcsábítalott asszonyok’ megtéréséről így ír: „Ezek számosán térnek-vissza az Egyházba meggyónván tévedéseiket.“ Jelesül pedig egy diakónus’ feleségéről így írj „Minden idejét a’ poenitencziatartásban (ffo/ioXoyeCis) töltötte , ennekutána fájlalván és siratván azon bűbájostóli megrontást.“ a) Már ha mindjárt a’ nyilvános poeniten- cziánál egyébre nem is mutatnának ezen szavak, mint Grube vélekedik, eléggé bizonyítanák még is mindig a’ fülgyónást is, mint mellynek szükségképen megkcl- lett előznie a’ nyilvános poenitencziára való itéltetést. Ki Í3 hitesse-el magával, hogy ezen előkelőbb, szép, és gazdag asszonyok (mert Márk ezeket vadászta) nyilván önként kivallották volna szégyen - tetteiket, sőt a’ fülgyónásban is vádolták volna-e magokat titkos csínjaikról , ha a’ keresztény tanítás, és köz-divat nem kötelezték volna? Tertullianus még világosabban szól: „A’poenitenczia- tartást —úgymond — nem egyedül belső’, hanem külsőképen is , kell véghez-vinni azon cselekedet által, melly szokásban van ez az mit ílo/xoXóye<nç görög szó jelent. —■ — De elhagyják magokat csábítani a’ szégyen által, és üdvösségüket hátra teszik j de eltilkolhatjuk-e Isten előtt, a) I. Könyv. 6 év 7. Fejez. 9 *
