Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

128

,,A’ szolga vagy szolgáló vallja-mcg ha hűtelenűl szolgált, engedetlenkedett ; káromkodott; urát boszuság- ba hozta.“ ’s a’ t.

,,Az úr, vagy asszony vallja-meg, ha gyermekeit, és cselédjeit nem nevelte Isten’ dicsőségere, rósz példát adott, szomszédját károsította, rágalmazta, hamis, vagy nem egész árukat adott 1“ ’s a’ t. így ír Luther még élete utósó esztendejében kis-katekismusában ! Másutt pedig e’ szavakra fakadt: „inkább a’ pápai Zsarnokságot szenved- ném-el ismét, mint a’gyónás’ eltöröltetcsét,“ Vajmi csu- dálkozunk-e tehát, ha ezeket olvasván inkább katolikus, mint protestáns cselédeket fogadnak a’ protestáns házigazdák, és asszonyok?

Élnem hallgathatom itt, a’ mit ezen isteni érzeteknek királyi védje VIII—ik Henrik Angol Király mond : „Ha egy szó sem volna a’ sz. írásban a’ gyónásról — úgymond— ha a’ szent Atyák is hallgatnának róla, még sem gondolhatnám, és hihetném-el(minekutána látom, hogy az egész nép minden századokban fölíodözte bűneit a’ papnak, látom, mennyi jót szült, és semmi roszat nem okozott ezen intézet) még sem hihetném-el, mondom, hogy merő emberi találmány, és nem Istentől rendeltetett, és tartatott-fön. Mert ugyan minő emberi tekintet bírhatta volna, a’ nemzeteket legtitkosabb vétkeiknek, mellyeknek csak néma terhük nyomta, és titokban tartásoktól mindenük függött, — olly nagy ön pirulásukkal, és elárultatásulc’ veszedelmével járó, idegen fülekbe való megvallásukra ! hogy történhetett volna meg, hogy min- dőn annyi jó, és rósz papok gyóntatnak, még is semmit sem árultak még el, ha maga a' szentség’ szerzője, az Isten’ malasztjával nem védte volna ezen üdvösséges intézetet? Ha merő emberi törvény volna a’ gyónás, vagy soha sem fogadtatott volna el, vagy találkoztak volna bizonyára olly nagy urak, kik fölmentették volna alóla magukat.“ a) Már ha mindjárt elégtelen volna is ezen

a) De 7. Sacram, contra Lutherum.