Első évi munkálatjai a pesti Nevendék papság Magyar Iskolájának - 1. évfolyam (Pest, Beimel József, 1833)

Justinus' első védiratja

15

ban híven eljárók a’ mindenségen uralkodó Istentől alaposan reménylhessék megnyerni ugyanazokat, mellyeketmi. Azonban nehogy titeket csak puszta szavakkal ámitgatni látszassunk , minekelőtte további vitatáshoz fognánk, sikeresnek véltük Kristus’ tanítmá- nyából némellyeket fölhozni ; hozzátok pedig mint hatalmas királyokhoz tartozik jól megvisgálni: valljon igazán tanultuk, és

tanítjuk e ezeket. — Rövid, és darabos volt az ő szólás módja, mert nem volt ma- gáthányóvetó' bölcs (Sophista) de beszédje isteni erővel birt. —

15.

Megmutatja: miként teljesítik Kristus' tanítását a’ Keresztények, és pedig először a’ tiszta életről, ember - szeretetről, és szegények’ gyáraolítá- sukról. —

A* tiszta életről ennyit mondott: „a’ ki búja kívánságból megtekinti az aszszonyt, már is paráználkodott szívében Isten előtt“ és „ha szemed botránkoztat, vájd ki, mert jobb neked félszemmel mennyeit országába menni: mint kettővel örök tűzre, jutni1,4 és „ki elveszi a’ más férjfiútól megvetettet, paráználkodik-“ És „vannak heréitek , kik emberektől lettek, és vannak heréitek, kik magokat megherélték , mennyek' országáért. De nem mindnyájan értik ezt.“ Valamint az emberi törvény szerint kettős házasságra lépőket: úgy szinte azokat is, kik búja kívánságból az aszszonyt megtekintik , bűnösöknek mondja Mesterünk, mert nem csak a tettel paráználkodót kárhoztatja, hanem