Első évi munkálatjai a pesti Nevendék papság Magyar Iskolájának - 1. évfolyam (Pest, Beimel József, 1833)

Justinus' első védiratja

3 lattal bírálni szándékozókkal igazságtalanul bánni józan ész nem parancsolja. Ezt va­lóban minden józan eszű ember jeles, és egyedül igaz alkunak vallja, hogy tudni il­lik: az alattvalók életük’, és tudományuk’ tiszta, ’s ártatlan módját megmutassák : az Uralkodók pedig ne erővel, és kegyetlen­séggel, hanem igazsággal, és bolcseséggel ítél­jenek, így mind az Elöljárók, mind az alatt­valók jelesen cselekednek, — egy a’régiek közül mondta: „ha csak mind az Uralkodók, mind az Alattvalók nem bölcselkednek : a* "Városok boldogok nem lehetnek.“ Köteles­ségünk tehát életünket, és vallásbeli tudo­mányunkat mindenki által megvisgáltatni, nehogy a’ dolgainkat nem tudni magoknak látszókért az általuk, mint vakoskodók által elkövetett vétkek’ büntetésükkel mi lakol- junk; ti ügyünket, azt ész’ parancsa szerint hallván, igazán Ítélni tartoztok, mert ha a* dolgot tudván igazán nem Ítéltek, Isten előtt semmi mentségnek helye nem lészen. 4. Panaszoikodik azon igazságtalanságért, hogy a' Keresztényekben csak a* név kárhoztatik. A’ puszta név’nevezetével sem a’jó, sem a’ rósz meg nem Ítéltetik cselekedetek nélkül, nevünkre nézve legjobbak vagyunk, de mivel gonoszságról vádoltatván egyedül nevünk mi­att bocsánatot kérni igazságosnak nem vél­jük: viszont misem neveztetésünk’, sem éle­tünk’ módja migtt nem vétkezvén kötelesség- tek arra ügyelni ; nehogy a’ vétekről meg nem győzettetett embereket igazságtalanul bün­1 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom