Első évi munkálatjai a pesti Nevendék papság Magyar Iskolájának - 1. évfolyam (Pest, Beimel József, 1833)
Justinus' élet-irása
XIII nem csekély előmenetelt tettem, leginkább gyönyörködtem a’ tapasztalást haladó dolgokról! eszmélkedé- sekben; már bölcsnek véltem magamat, ’s azon alaptalan reme'ny kecsegtetett : hogy az Istent (mint Plató’ tanításának czélja) nem sokára meglátom, szüntelen a’ csendes magányt vadásztam, hol magamat felejtve’n az e'szke'pek’ özönükbe merültem. E’ végre indulok gyakorta a’ tenger-szélekre, midőn egykor egy őszbe borúit öreget látok nyomba követni, vele beszédbe eredek, megdorgál szószaporításomért, az igazságot kezdi szivembe csepegtetni, ") a’ Prófétákat álmélkodásomig magyarázza, fejtegeti aJKeresztény hit’ titkait , föl fedezi annak mennyei eredetét, szóval titkos gerjedelmeimet hathatósan betölti. Ezt látván a’ vak tévelygés’ rabigáját levetni, és az Idvezí- tő1 keresztje alá esküdni legtanácsos’bnak Ítéltem,, így lett a’ szent Férjfiú bölcs, Keresztény, ’s megtartván Filosofusi köntösét Asiában, Görög, és Olasz országokban a’ mennyei hit’ győzhetetlen bajnoka ! 2 * 4) A’ Keresztények’ sorukba avattatván Justinus, hitét teljes erejéből védelmezte; midőn Hadrianus Kómái Császár Kristus’ születése után száz ötvenedik esztendőben vad dühét a’ Keresztények ellen fordítja, azokat legkegyetlenebb üldözések’ tárgyukká teszi, sőt őket tanításokkal is semmiségbe taszítni törekszik: a’ szent Férjíiú rettenthetetlen bátorsággal ellent áll, az ártatlanságot pártolja, kegyetlenséget pedig bátor szavakkal kárhoztatja. Ezen alkalommal készíti első védiratját, mellyben czáfolhatatlan bölcseséggel mu2) Vide Just, dialogum cum Tryphone Judaeo. 5) Gmeiner Epit. Ilistor. Eccles. Tom. I. pag. 202. “) Gmeiner Itistor, Ècclesiast. Tom. I. pag. 202. 3
