Első évi munkálatjai a pesti Nevendék papság Magyar Iskolájának - 1. évfolyam (Pest, Beimel József, 1833)
Homilia a' keresztről, és latorról 's a' t.
126 ’s a’szent honba lépvén magával tolvajt vezetett be, épen nem tapodván, vagy lábaival rútitván a’ paradicsomot, hanem inkább diszesitvén , mert valóban a’ paradicsom’ dísze, hogy olly Ura van , ki annak gyönyöreiben tolvajt is részesíthet, ugyan is Publicanusoknak , és bója személyeknek mennyországba vezetesök nem gyalázatjára, hanem díszére szolgált, megmutatván ez által: menny-ország’ Urát ollyannak lenni, ki a’ Publicanusokat, és búja személyeket olly’ tekintetbe teszi, hogy illy nagy tisztelet, ’s jutalomra méltóknak látszanának , mert valamint az Orvost akkor csodáljuk leginkább, midőn látjuk őtet gyógyíthatatlan nyavalyákban sinlődő embereket betegségöktől megszabadítani, és egészségökre vissza állítani, úgy az orvosolhatatlan sebeket meggyógyító, Pu- blicanust, és búja személyt olly’ egészségre, hogy mennyre méltóknak látszassanak, vezető Kristust is csodálni igazság. — Valljon mit tett a’ lator, kérdezed, hogy a’ kereszt után paradicsomot nyert? akarod erényét általam megmutattatni ? mikor Péter Kristust a’ földön megtagadta : akkor az a’ kereszten őtet megvallotta, ezeket mondom nem Pétert vádolni akarván, távól légyen : hanem a’ lator’ nagy lelkiiségét fölfedezni ; a’ tanítvány egy legalább való leányzó’ fenyegetéseit nem állotta ki: a’ lator pedig a’ körül álló, kiáltozó, káromlásokat , és gúnyolásokat lövellő egész népet látván nem ügyelt azokra, a’ megfeszítettnek jelen alacsonyságával nem gondolt : hanem a’ hit’ világával mind aztált nézvén, elmellőzve azon alacsony akadályokat, az egek’ Urát megesmérte, és lélekben előtte leborúlván mondá ,,emlékezz rólam Uram országodba jővén.‘c—Ne mellőzzük el ezen latort, ne szégyenljük Tanítónknak fogadni azt, kit Urunk nem pirúlt paradicsomba vezetni, ne pírúljunk az egész természet előtt mennyei társalkodásra méltónak latszattat Mesterünknek elfogadni: hanem mindent pontosan visgáljunk, hogy a’ kereszt’ hatalmát megértsük. Nem mond-
