Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)

2017 / 3-4. szám - A Hagyomány - Puskás Attila: Szent II. János Pál pápa Redemptoris Mater kezdetű enciklikájának olvasása a fatimai jelenések centenáriumán

A feltétlen engedelmesség és a kenósziszban való anyai részesedés a hit zarándokútját járó Máriát a Fiú-Jézus legelső és leghűségesebb tanítványává teszi. A pápa nyomatékosan kiemeli Mária hitének „út”, „zarándokút” jelle­gét. Amikor Mária hitbeli igen-jét kimondta, rálépett egy olyan útra, mely­nek nem ismerhette előre minden állomását, viszontagságát, fáradságát és örömét. Születendő Fiáról a legfontosabb üzenetet megtudta ugyan az an­gyaltól, de Fiának és Fia küldetésének teljes titka csak fokozatosan tárult fel előtte. Az angyaltól megtudja, hogy Fia a Magasságbeli Isten Fia, aki Dávid trónján fog uralkodni s országlásának nem lesz vége (Lk 1,31-35), de ké­sőbb Simeontól azt kell hallania, hogy üdvösséget hozó Fia az „ellentmondás jele lesz” (Lk 2,34), a szenvedő Messiás. A hit zarándokútját járó Máriának folyamatosan és figyelmes lélekkel tanulnia kell az angyaltól, a pásztoroktól, Simeontól, de legfőképpen Szent Fiától. A hit útja a megértésben növekedés útja is. A hívő Máriát úgy állítja elénk, mint aki alázatával és Isten előtti sze­génységével készséges befogadója, mind teljesebb módon felismerője Krisz­tus titkának és saját üdvtörténeti küldetésének. Mária hívő zarándokútjával kapcsolatban a Szentatya arra is finoman utal, hogy a szív előzetes és feltét­len bizalma mögött a hitbeli megértés időlegesen lemaradhat. Az értelemnek időre és fáradságos erőfeszítésre lehet szüksége, hogy felzárkózzék a hívő bizalomhoz, különösen, ha olyan eredeti és levezethetetlen újdonság meg­értéséről van szó, mint ami Krisztus újszövetségi titkában megjelent. A pápa jelzi, hogy a Szent Szűz hitbeli zarándokújának kezdetén is érzékelhetők olyan helyzetek, amikor feladatként jelentkezik Mária számára, hogy meg­értése felzárkózzék fenntartás nélküli hívő bizalmához. A Szentatya olvasata szerint a „hit éjszakájának” a pillanataiként is értelmezhetők ezek a szituá­ciók, amikor a megértést átmeneti sötétség veszi kerül, de a bízó engedel­messég töretlen marad. így fogalmaz az enciklika: „Ennek a fiúnak az anyja - emlékezve mindarra, amit hallott az angyali üdvözletkor és a későbbiekben is - magában hordta a hit teljes ’újdonsá­gát’: az Újszövetség kezdetét. Ez az evangélium kezdete, a jónak, az örömnek az üzenete. Nem nehéz ennél a kezdetnél észrevennünk a szív különös nehézkességét, amely kapcsolódik a hit éjszakájához’ - hogy Ke­resztes Szent János szavaival éljünk -, s ami olyan, mint egy fátyol, amely által mégis közelednünk kell a Láthatatlanhoz, és a misztériummal kell szoros kapcsolatban élnünk.” (RM 17)12 12 Keresztes Szent János, Üt a Kármel hegyére, 11,3.4-6. A pápa személyes lelkiségét és egész teológiáját mélyen meghatározza Keresztes Szent János misztikája, mellyel már ifjú korában meg­Szt. II. János Pál pápa Redemptoris Mater kezdetű enciklikájának olvasása... 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom