Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1-2. szám - A kilencvenesztendős XVI. Benedek - Joseph Ratzinger köszöntése - Lukács László: A hit zarándokútján - az egyház communiójával
16 Lukács László a nagy és végtelen szeretetbe vetett legmélyebb remény, az Isten természetében részesülésnek és a Vele közös életnek a reménye. Aki imádkozni tanul, az remélni, tehát élni tanul.”53 Már 1960-ban tanulmányt ír a keresztény testvériességről, prédikációkat tart a keresztény egzisztenciáról. Előadásainak, elmélkedéseinek gyűjteményét 1973-ban jelenteti meg. Jellemző magának a kötetnek címe is: Dogma és igehirdetés. Számára a dogma nem merev hittétel, hanem életet elevenítő valóság, minden igehirdetésünk alapja.54 Csak néhány példát említünk beszélgetéseiből. „Hívővé válni azt jelenti, abból a gravitációból, ami lefelé megköt, kilépünk, és belépünk a hit lebegésébe. (...) Annyi út vezet Istenhez, ahány ember van. Krisztus mondta: én vagyok az út. Létezik tehát egy egyetlen út, s mindaz, aki úton van Isten felé, valamilyen módon Jézus Krisztus útját járja. Az egyetlen út oly nagy, hogy minden emberben saját személyes úttá válik. (...) A hit aktusa már magában foglalja: attól származik, aki maga az Értelem. Kinyitom az ajtót a helyes megértés felé.”55 Seewald kérdése a pápához: „Mi volt különösen fontos az Ön számára?” A válasz: „Éppen az, hogy ebben az emberi Jézusban - hiszen ő valóságos ember - valami embernél több van jelen. A tanítványok lassan fogadják be, hiszen a kezdetnél ott van a kereszt is.”56 „Úton járunk; hitünknek nincs végleges formája. (...) A találkozás Istennel nem randevú, hanem út, folyamat. (...) Előttem halad egy megismerés, egy gondolat és egy szeretet. A szeretet létezésem alapjához tartozik. ”57 KONTINUITÁS ÉS REFORM Véleményét a zsinatról a későbbi években tanulmányai mellett beszélgetéseiben és önéletrajzában fejtette ki a bíboros.58 Ekkor már vizsgálta a zsinat recepciójának „drámáját” is. A zsinat után fordulat állt be gondolkodásában. Addig arra törekedett, hogy a hitet a kétezer éves hagyomány teljességében mutassa fel az egyház. Most félteni kezdi, nehogy a hithagyomány lényeges 53 Uo. 49. 54 DUV. 55 FS 22skk. 56 VIL 187. 57IÉV 23skk. 58 BESZ, ÉU, IÉV, FS.
