Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)

2016 / 1-2. szám - Az irgalmasság - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az igazságosság és irgalmasság elve és gyakorlata a kánonjog rendszerében

egyértelműen kötődik a Decretum Gratiani-ban (D. 6 c. 1 de paen.)60 és a Liber Extra-ban rögzített alapelvhez (X 5.38.12)61. A. Megjegyzendő, hogy ugyanezeket az érveket találjuk Arthur Vermeersch és Joseph Creusen klasszikus művében is.62 A Corpus iuris canonici mind a Liber Extra-ban (1234)63, mind a Clementinae-ben (1317)64, mind az Extravagantes Communes-ben (1500/ 1503)65 önálló titulusban beszél a penitenciával és a bűnbocsánattal összefüggő kérdésről. A felsorolás legelső kánonja egyértelművé teszi, hogy - amint azt már korábban aláhúztuk - a bűnbocsánat szentsége kiszolgáltatása során elhangzó kijelentések a belső fórumhoz tartoznak, és teljes kánoni védelem alatt állnak.66 A bűn súlyának igazságos megítélése Krisztus ítéletével szembesíti a bűnbánót, amely így az irgalmasság gyakorlásának eszközével éri el azokat a lelki célokat, amely a hívő erkölcsi megjavulását és a tiszta életvitel helyreállásából fakadó gyümölcsöket eredményezi, amint azt az X 5.38.14 megfogalmazza.67 A Clementinae is Jézus Krisztus irgalmasságából vezeti le bármely - belső fórumon elhangzó - bűn (peccatum), vagy bűn- cselekmény (delictum) megítélését68, majd részletesen kifejti a gyónó és a gyóntató kötelezettségét.69 A bűnös ember számára kiszabott elégtétel pedig - amint arra VI. Kelemen pápa (1342-1352) kifejezetten utal - Isten bölcsességének, igazságosságának, megszentelésének és megváltásának köszönhetően a kiszabott elégtétel útján megerősített személy a bűnből történő megtérésével képes az Egyház szolgálata által kiengesztelődni Istennel.70

Érdemes a Corpus iuris canonici kánonjait összevetni a Trienti Zsinat 14. ülésszakának állásfoglalásával.71 Ennek alapján jól látszik, hogy a gyónás útján történő kiengesztelődés, amely az Egyház szolgálata által Isten kegyelmi ajándékának (donatio) és együttérzésének (dementia) köszönhető, megadja a képességet (capacitas) arra, hogy az ember tartózkodjon a bűntől (peccatum), jobban odafigyeljen a penitencia teljesítésére (vigilantía), valamint

Az igazságosság és irgalmasság elve és gyakorlata a kánonjog rendszerében 93

60 Friedberg 1. 1242-1244.

61 Friedberg II. 887-888.

62 Vermeersch, A. - Creusen, J., Epitome iuris canonici cum commentariis ad scholas et ad usum privatum, II. Brugis-Bruxelles 1925.2 95-96.

63 Friedberg II. 884-889.

64 Friedberg II. 1190-1191.

65 Friedberg II. 1303-1309.

66 X 5. 38. 1: Friedberg II. 884.

67 X 5.38.14: Friedberg 11. 888-889.

68 Clem. 5. 9. 1: Friedberg II. 1190.

69 Clem. 5. 9. 2: Friedberg II. 1190-1191.

70 Extrav. Com. 5.9.2: Friedberg II. 1304-1306.

71 Conc. Tridentinum (1545-1563), Sessio XIV (25 nov. 1551), Doctrina de sanctissimis poeni- tentiae et extremae unctionis sacramentis, Cap. VIII: 708-709.