Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 1-2. szám - Az irgalmasság - Török Csaba: Apologia misericordiae
82 Török Csaba AZ IRGALMAS ISTEN SZÜKSÉGESSÉGE Az irgalmasságnak az egyén pszichés egyensúlyára és a társadalmi kapcsolatok egészséges működésére gyakorolt pozitív hatása belátható (vagy legalábbis értelmes vitában megvilágítható). Egy kérdés azonban nyitva marad: bár belátjuk, hogy jó az irgalmasság, képesek vagyunk-e rá? A hegyi beszéd a maga radikalitásában nem követel-e tőlük olyasvalamit, amire képtelenek vagyunk? Ha röviden és frappánsan akarnánk válaszolni, akkor azt mondanánk, ez a válasz Nietzsche Übermensch-elgondolására. Míg a filozófus az ember ösztönös hajlamainak felerősítésével látta elérhetőnek az ember ember fölé emelkedését, addig az irgalmasság éppen az ösztönös hajlamok leküzdése révén irányul a felülemelkedésre. Csakhogy az első esetben önmagámból, saját képességeimből, erőimből, érzéseimből és gondolataimból kiindulva kell megkísérelnem a növekedést - csakhogy ez az út egyfelől hallatlanul nehéz, másfelől a vége bizonytalan. Eszünkbe juthat Pilinszky János Az ember itt című verse: Az ember itt kevés a szeretetre. Elég, ha hálás legbelűl ezért-azért; egyszóval mindenért. Valójában két szó, mit ismerek, bűn és imádság két szavát. Az egyik hozzámtartozik. A másik elhelyezhetetlen. A „szeretetre kevés ember” két szava: bűn és imádság. A másodiknak az el- helyezhetetlensége - talán épp az első hozzámtartozósága okán - öntudatlanul is az irgalom felé mutat. Az ember irgalomra szorult lény, s ha ezt nem nyeri el, kevés lesz a saját életéhez. Akinek soha nem bocsátanak meg, maga sem lesz képes megbocsátani. Ha pedig nem lesz képes megbocsátani, a fentebbiekben leírtak tükrében, elveszíti az életét. A hívő ember számára Isten úgy jelenik meg, mint az, aki irgalmasságával lehetővé teszi az életet. A Zsol- táros megkapó szépséggel ír erről a tapasztalatról: „Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, s te meggyógyítottál, Uram, lelkemet kihoztad a halál országából, megmentettél attól, hogy a sírba szálljak.
