Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 3-4. szám - A nagyváros - Martínez Fernández, Javier - Szalay Mátyás (ford.): Túl a világi észen
Túl a világi észen 75 akár a konzervatív oldalról, mely (ellentmondásos módon) a „liberalizmust”19 s a liberális ideológiát alkalmazza, ugyanúgy, ahogyan a „progresszív” katolikusok s teológusok a marxizmust használták: a valóság értelmezésének szükségszerű eszközeként. Ez egyszerűen előfeltételezi, hogy a keresztény hitnek semmi köze „ehhez a világhoz”, s ezért erre a feladatra nem is alkalmas. Mindez egyértelműen s elkerülhetetlenül azt a kérdést veti fel: Mi érdekünk fűződhet egy olyan hithez, mely képtelen arra, hogy értelmet adjon a valóságnak, s csak egy már fennálló filozófiai-társadalmi, erkölcsi és politikai rendszer eszközéül szolgálhat? E kérdés felvetése élesen rávilágít mind a „progresszív” mind a „konzervatív” álláspont implicit (noha nem teljesen rejtett) ateizmusára. Arról is lerántja a leplet, hogy a két álláspont képviselői alapvetően közös alapra építkeznek, még akkor is, ha a XX. század nagy részében sokszor elkeseredettségig fajuló vitákat folytattak. Ezért a dualizmus, vagy a más formák alá történő modern besorolás ötvözése a természetfölöttinek a már említett lényegi átalakításával a jelen világ egy „másolatává”, két fő jelenséget okoz: Az első az Egyház eltűnése, melyet immár nem úgy fognak fel mint ’Krisztus testét’ s ezért mint az Ő „szentségét”, azt az emberi s testi helyet, ahol találkozhatunk Vele; ehelyett olyan emberek gyülekezőhelyévé válik, akik többé kevésbé ugyanazokat a „hiteket” és ugyanazokat az „értékeket” vallják (ahol is az értékek fogalma általában kantiánus és relativista értelemben veendő).20 Az Egyház egyszerre veszti el az ontológiát s a misztikát. Ami a valóság e két aspektusából mégis megmarad (ami nem tűnik el, az főként elszigetelt és összefüggéstelen töredékek) az beépül a liberális etika üres té19 Érdekes, hogy a liberalizmus fogalma, mely az angolszász világban a keresztény dogmát s a hagyományt illetően langyos vagy megvető hozzáállásra utal, s ezért a felvilágosodás lelki s szellemi megközelítését jellemzi a kereszténységgel kapcsolatban, a mindennapi spanyol nyelvben inkább „konzervatív” álláspotot takar, mivel a fogalmat a marxizmushoz képest határozzák meg. Természetesen e tény, ahogyan később látni fogjuk, eltakarja a konzervatív katolikus liberálisok elől, hogy mennyire kiveszett a katolikus hagyomány s világlátása a keresztény hit s keresztény gyakorlat általuk ajánlott értelmezéséből. 20 Egy rendkívül szigorú leírását olvashatjuk egy drámai összefüggésben az Egyház eltűnésének s e jelenség okainak William T. Cavanaugh munkájában: Torture and Eucharist. Theology, Politics and the body of Christ (Challenges in Contemporary Theology), Blackwell, Oxford, 1998. Ld. különösen 3. Fejezetet, “The Ecclesiology of a Disappearing Church” (121-150. o.), és a 4. fejezetet, arról milyen hatással volt a „szintek megkülönböztetése” Maritain gondolatvilágában az Egyház eltűnésére. (151-202. o.). A „szintek megkülönböztetése” persze nem csak Maritain ügye: a klerikális „integrista” katolikus álláspontra válaszul e pontot Yves Congar is hasonlóképpen hangsúlyozza. Id. J. Milbank, Theology and Social Theory, 207. o.
