Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)

2016 / 3-4. szám - A nagyváros - Martínez Fernández, Javier - Szalay Mátyás (ford.): Túl a világi észen

Túl a világi észen

63

dezettségét: a teológia elvált a keresztény élet egyéb szempontjaitól, s a hit intelligenciája kiszakadt e tapasztalat szívéből, mely nem más mint az isteni szeretet [caritas] történelmi megnyilvánulása. Az említett nagy nevek mögött mindenekelőtt s mindenekfölött nagy keresztényeket és kiemelkedő lelkipásztorokat találunk: tanúk s közben tanítók is, nevelők, s ugyanakkor gondolkodók is. Felelősségteljes gondolkodók felvértezve életük igazságával, azzal az Egyháztól kapott igazsággal, mely megtartotta őket tanúságtételükben és tanításukban.

E gondolatmenetet Szent Ágoston szavait kölcsönözve szeretném lezárni. A Szentháromságról [De Trinitate] szóló fejtegetéseinek elején ez olvasható: „Aki tehát ezeket olvassa, ha bizonyosságot érez, haladjon tovább velem együtt. Ha kételyei vannak, keresse a választ velem együtt. Ha felismeri saját tévedését, bízzék bennem, ha pedig az én tévedésemet veszi észre, vonjon felelősségre. így majd együtt járjuk a szeretet útját, és afelé menetelünk, akiről írva van: Keressétek tekintetét szüntelen (Zsolt 105,4)” (De Trinitate 1,3,5).

TÚL A VILÁGI ÉSZEN

Az egyházi életet s gondolkodást érő néhány jelenkori kihívásról,

nyugati szemmel

Talán nem kell külön is kiemelnem, micsoda áldásként élem meg, hogy itt lehetek e konferencián, amely akár tizenöt évvel ezelőtt is egyenesen elképzelhetetlen lett volna. A „Russia Cristiana” Alapítvány, mely hosszú idő óta munkálkodik azon hagyomány szellemében, melynek célja a köztünk lévő, s Krisztus tanítványait jellemző barátság erősítése, valamint a Moszkvai Patriarchátus Szinódusának Teológiai Osztálya összehívott bennünket, orosz ortodoxokat és római katolikusokat, hogy együtt töprengjünk s hálát adjunk a találkozásért, mely annyi reménnyel kecsegteti az Egyházat és a világ életét, s amely a XX. század nagy nehézségei közepette a mi Urunk kegyelméből jöhetett létre.

Excellenciás Uram, külön öröm számomra, hogy személyén keresztül lehetőségem van leróni hálámat szeretett testvéregyházunk előtt, melynek hosszú évekig tartó szenvedését és csendes mártíromságát a körülmények miatt nekünk, spanyol keresztényeknek nem sikerült közvetlenül is megismernünk. De még így is, azon ismereteken keresztül, melyekre közvetve tehettünk szert - ami jobbára ikonjainak szent szépségére, s egynéhány iro