Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 1-2. szám - Az irgalmasság - Szalay Mátyás: A filozófia tekintélye - philosophari in Maria - Válasz Ferdinand Ulrich elmélkedésére
116 Szalay Mátyás függése a Kereszten, amely bennünk, a mi válaszunk által válik tulajdonképpen azzá, ami már e választ megelőzően is mindig: az Atya dicsősége. A Fiú Istennek, a Logosznak szabadságában áll teljesen kiszolgáltatni magát nekünk, mert már mindig is diadalmaskodott: az Atya elfogadta a Fiú áldozatát és felmagasztalta. E magasságból, vagyis a Kereszt felől a konzervatív nézőpont is belátha- tóvá válik persze, amikor nem pusztán a hagyományt, mint olyat, hanem a tekintély transzcendens eredetét veszi védelmébe. Az ilyen eredendő konzervatív beállítódás érdeme abban áll, ahogyan ragaszkodik az odaajándéko- zottság valóságához. Az isteni lét mint szeretet elajándékozottsága alapoz meg ugyanis minden olyan tettet és intézményt, amely tekintélyével segíthet megtalálni az emberi válaszkísérletek formáját. A tekintély ősalapját feltáró teológiai esszéjében Ulrich - ellentétben a posztmodern alap nélküli alap-ra hivatkozó értelmezésével - olyan filozófiai megalapozásra ad lehetőséget, amely egyfelől kritikus korunk két alternatív politikai beállítódásával szemben, másfelől kimutatja azok alapvető, tehát az eredetben rejlő igazságát. Másként fogalmazva, Ulrich teológiai megközelítése nem arra az eredményre jut, hogy a Kinyilatkoztatás fényében a tekintély konzervatív és liberális megközelítése egyaránt hamis. Inkább arra mutat rá, hogy a tekintélynek a Szentháromságban megalapozott keresztény megközelítése mindkét fél igazságát radikalizálja: konzervatívabb a konzervatívoknál és liberálisabb a liberálisoknál a nélkül, hogy ez ellentmondást jelentene. Ennek titka pedig az ajándékozás gesztusában rejlő eredendő és drámai összhang gazdagság és szegénység, szabadság és engedelmesség között. 3. A TEOLÓGIAI A PRIORI ÉS A FILOZÓFIA - ULRICH NÉZŐPONTJA ÉS MÓDSZERE Ulrich szintézisteremtő módszerét azért is érdemes tüzetesebben szemügyre venni, mivel a magyar filozófiai szövegkörnyezetben talán még a németnél is különösebben hat az a természetesség, amellyel teológiai nézőpontból viszonyul a filozófiai kérdésekhez. Reflexiójának kiindulópontja egy pontos helyzetfelismerésből született belátás, mely Isten és ember viszonyának egy egyszerre lényeges és problematikussá vált pontját érinti. A német gondolkodó célja nem egy kérdés tudós megvilágítása, vagyis nem elsősorban tanítani akar. Pontosabban, akad valami, ami elsődlegesebb a megvilágítás és magyarázat szándékához képest. Az Ulrich által is képviselt, a tudományosnál eredendőbb reflexió ugyanis mindig megérintettségbői fakad, és az isteni