Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Török József: Fény a fényből, feltündököltél Krisztus! - A fény a keresztény gondolatvilágban
100 Török József ségét a keresztséghez kapcsolja: „Ez a fény mindenekelőtt a keresztségi meg- világosítás, mely üdvösségünk csodálatos misztériumát és nagy titkát rejti magában” (Vanyó László fordítása).4 5 A keresztség Keleten a továbbiakban a fény, a megvilágosodás szentsége. A keresztségre készülőket megvilágosí- tandóknak nevezik, a megkereszteltek pedig a megvilágosítottak. Az alexandriai teológiai iskola legnevesebb képviselője, Athanasziosz számára a fény, meg a vele kapcsolatos sugár, tűz mind segítenek az Atya és a Fiú kapcsolatának emberi gondolatokkal történő megközelítésében. Kettőjük „viszonya nem olyan, mint a Nap és az annak hevétől lángra lobbanó tűz kapcsolata, mert a tűz aztán ki szokott aludni”. Ezután pozitív megállapítás következik. A Fiú és az Atya sajátos viszonyát a fény és a sugárzás példáján keresztül lehet megközelíteni. „Ki merné ugyanis azt mondani, hogy a fénysugár a Naptól idegen és hozzá nem hasonló? Vagy, aki így látja a sugár és a Nap viszonyát, és a fény azonosságát, nem azt mondja-e inkább merészen: valóban egy a fény és a fénysugár, úgyhogy az egyik a másikban mutatkozik meg, s a sugár a Napban van, következésképp aki ezt szemléli, amazt is meglátja?” (Vanyó László fordítása).3 Nem véletlen, hogy a görög filozófián iskolázott elméjű tudósok a metarealista valóságig elmerészkednek, gondolataik és a rendelkezésükre álló szimbolikus nyelvezet segítségével. Ágoston (354-430) „a kegyelem doktora” címet kapta, ám ennyi erővel „a fény doktora” nevet is kiérdemelhette volna. „Mit szeretek, mikor Téged szeretlek?” - teszi föl a kérdést és folytatja: „Testi szépséget? Múló bájt? Ezt a barátságosan szemembe ragyogó fényt? Sokféle hangnak összesímuló édes zengzetét? ... Nem ezeket szeretem, mikor Istenemet szeretem. De mégis valami fényt, hangot, illatot, mert ő fény, hang, illat az én belső világomnak. Ott olyan fény ragyog rá lelkemre, amelyet semmi hely be nem fogadhat” (Vallomások X.6.8., Vassjózsef fordítása).6 Ez az egyetlen gondolat megvilágítja, milyen gazdag az ágostoni életmű a fény-világosság tárgyában is. A VI. században az „Égi hierarchia” című, görög nyelvű értekezésben (szerzője bizonytalan) érkezik el csúcspontjához a fény-teológia, amikor az Ősfényről értekezik, valamint ennek ki- és visszaáradásáról.7 Ez már átvezet a középkorba, amely ebből ihletődve megteremtette az anyag törvényeinek magas szintű ismeretei segítségével a leglelkibb építészeti stílust. 4 Vanyó László (ford.): A kappadókiai atyák. Bp. 1983. 167-168. 5 Vanyó László (ford.): Szent Athanasziosz művei. Bp. 1991. 349-353. 6 Vass József (ford.): Szent Ágoston vallomásai. Bp. 2002. 253-255. 7 Vő. Rogues, René: L’univers dionysien. Structure hiérarchique du monde selon le Pseudo-Denis. Paris, 1983.
