Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)

2015 / 3-4. szám - A szegénység - Török József: Fény a fényből, feltündököltél Krisztus! - A fény a keresztény gondolatvilágban

Török József- A fény a keresztény gondolatvilágban* ­Fény a fényből, feltündököltél Krisztus! A kereszténység történelme folyamán soha nem félt a tulajdonában lévő transzcendens igazság-együttes szimbolikus nyelvétől. Sem akkor, amikor ezt a különböző üdvtörténeti események során megkapta, sem akkor, ami­kor a maga során továbbgondolta és -adta a keresztény tanítást még nem is­merő egyéneknek, kisebb-nagyobb közösségeknek, sőt egész népeknek, vagy amint áthagyományozta a következő keresztény nemzedékeknek. Ellenke­zőleg, bátran élt az emberiség egyetemes kincsét, örökségét képező archai­kus nyelvezettel, merészelte igénybe venni az arché-szimbólumok segítsé­gét, hogy a transzcendens, metarealista valóságról minél teljesebben tudjon szólni, s bátran feszegette az emberi gondolkodás határait, mialatt tudatá­ban volt kifejezőképessége korlátainak. A szakrális, szimbolikus ősnyelvnek egyik legfontosabb eleme a fény és a világosság, az előbbinek köszönheti létét az utóbbi. A fény kozmikus for­rása a Nap, a Hold, a csillagok, vagy a villám, a tűz, a láng az emberi tapasz­talat szerint; ám mögöttük a Teremtő áll, aki szavával teremt, majd a fényt jónak találja és elválasztja a sötétségtől (Ter 1,3-5). A Szentírás első és utolsó lapjain egyaránt szerepel a fény és a világosság. Túlzás nélkül állítható, hogy az egész üdvtörténetet követni lehet a fény­téma mentén, ha a vizsgálódás kiterjed a vele kapcsolatos, hozzá rokonítható fogalmakra, mint amilyen az élet, a látás és megismerés, ragyogás, dicsőség stb. A bibliai látásmód e területen is - mint számos egyéb esetben - több, idegen szellemáramlattal (főként keleti és hellenisztikus) találkozott, ami gazdagodást jelentett, de nem olyan fokban és mértékben, hogy a maga egyetlenségének, eredetiségének föladására akárcsak a legkisebb kísértést * Elhangzott A fény szimbolikája a katolikus teológiában címmel megrendezett és az UNESCO által meghirdetett tudományos konferencia sorozat magyarországi részeként, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának konferenciája keretében (Budapest, 2015. október 7).

Next

/
Oldalképek
Tartalom