Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Szuromi Szabolcs Anzelm: A fény, mint liturgikus és kateketikai eszköz a gótikus templomépítészet megjelenéséről, különös tekintettel a Chartres-i Székesegyház üvegablakaira
A fény mint liturgikus és kateketikai eszköz-.. 89 a túlvilág, az immanens és a transzcendens kapcsolatának szimbolizálására szolgált. Sőt, kiegészült az Egyház tanító küldetésének sajátos - képi - megjelenítésével.5 2. A fény a gótikus templomban Az újonnan kialakított építészeti-statikai technika tehát számos olyan új lehetőséget kínált, amelyet a legdíszesebb, tornyokkal, frízekkel, főhomlokzati figurális díszítő elemekkel, bélletes kapukkal, homlokzati nagyobb íves, vagy éppen egyszerűbb rózsaablakkal, ornamentális oszlopfejezetekkel ellátott, valamint a belső templomtérben alkalmazott domináns szerepet betöltő szobrok és a falakon esetlegesen elhelyezkedő ún. biblia-pauperumokkal - akár a legkiforrottabb formában is kerültek kivitelezésre a legjobb mesterek által - melyek még inkább alkalmasak voltak a hívő lelkűiét elmélyítésére.6 Szeretnénk azonban megjegyezni, hogy pl. a Toulouse-i Saint-Semin templom, amely 1075 és a 13. század eleje között nyerte el végleges formáját, román stílusjegyei ellenére - éppen az átmeneti időszaknak köszönhetően - számos jellegzetességet hordoz magán, amelyek kikristályosodott formában kerülnek alkalmazásra a klasszikus gótikus időszakban.7 Ennek a templomnak monumentális, öthajós, hosszanti elrendezése, valamint a nagyszámban és két szinten alkalmazott - az átlagosnál szélesebb - ablakai, már sejtetik a gótika korának liturgikus terén belül uralkodó világosságot, valamint a szentély kitüntetett megvilágítására felhasznált eszközöket.8 Ezt a jelenséget Hans Jantzen a „gótikus fény” kifejezéssel foglalja össze9, amely betölti a szakrális teret. Azaz többről van szó, mint a „templombelsőbe bebocsátott” külső - természetes - fényről. A templombelső szisztematikus és tervszerű kialakítása - összhangban a megfelelő távolságra, helyeken, nagyságban és formában elhelyezett üvegablakokkal - a kívánt úton vezetik a liturgikus téren belüli fényt. Mindezt a hatást tovább fokozza a festett üvegablakok színvilágának a hatásaként kialakuló, az evilágitól elérő, nyugodtságot és a szenthez való közelséget kifejező belső környezet.10 Ennek a sajátos kérdéskörét, a hívő lelkiségre történő hatását, a művészet - vallásosság 5Jantzen, H.: Francia gótikus székesegyházak, Budapest 1989. 180. 6 Focillon, H.: A formák élete-A nyugati művészet, Budapest 1982. 164-211. 7 Cazes, Q. - Cazes, D.: Saint-Semin de Toulouse : De Saturnin au chef-d’cevre de Vart roman, Odyssée 2008. 8 Tompos Cs.E. - Zádor M. - Sódor A.: Az építészet története: Középkor, 318-320. 9 Jantzen, H.: Francia gótikus székesegyházak, 80. 10 Jantzen, H.: Francia gótikus székesegyházak, 78.
