Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Puskás Attila: Megfontolások az engesztelés teológiájáról
Megfontolások az engesztelés teológiájáról 55 dásának az eredménye. (1) Elégtétel/jóvátétel. A bűntől való megtisztulással kapcsolatos tanítás az ókori és a középkori egyház bűnbánati fegyelmi rendjére és a monasztikus penitensek hagyományaira megy vissza, melyben az elégtétel/jóvátétel lényeges szerepet játszott. A középkorban Canterbury Szent Anzelm is innét kölcsönözte a „satisfactio” fogalmát, mellyel Krisztus megváltói művét értelmezte. (2) Compassio. A Krisztus szenvedéseiben való részesedés gondolata egyfelől ősrégi liturgikus szövegekből, másfelől abból a középkori compassio-misztikából táplálkozik, melynek meghatározó alakja a stigmatizált Assziszi Szent Ferenc. (3) Áldozati felajánlás. A mások javára történő áldozati felajánlás gondolata egyrészt a Róm 12,1 - „adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul” - szöveghelyének patrisztikus kommentárjaira, másrészt az ókori egyház életét jellemző vértanúság gyakorlatára és értelmezésére, harmadrészt a Krisztus és az Egyház áldozatának az Eucharisztiában megvalósuló egységéről vallott felfogásra megy vissza.8 Most vizsgáljuk meg közelebbről az engesztelés e három elemének hagyományos teológiai jelentését. 1.1. Elégtétel/jóvátétel Az enciklika a „reparatio” és az „expiatio” kifejezéseket szinonimaként fogja fel, s mindkettőt váltakozva használja hol a fenti idézetben szereplő három tartalmi elemet magában foglaló folyamat egészére, hol szűkebb értelemben a bűntől való tisztulás mozzanatának a jelölésére is. A szövegben egyéb olyan kifejezések is felbukkannak, melyek szintén a bűntől való tisztulással kapcsolatosak; így pl. a „soddisfazione”, „propiziazione”, „penitenza”, „ri- sarcire”, „ristabilire”, „ammenda riparatrice”. Ezek sokszor szintén szinonimákként szerepelnek, de ugyanakkor a bűntől való megtisztulás különböző szempontjait is jelzik. Szemmel láthatóan a jogi nyelvezetből származnak. Ez a jogi nyelvezetre jellemző fogalmiság annak köszönhető, hogy az enciklika a skolasztikus/újskolasztikus szemléletmódot követve magát a bűnt is alapvetően jogi látószögben, illetve az „igazságosság” jogi értelmezése felől közelíti meg. Ennek értelmében a bűn elsődlegesen jogtalanság, igazságtalanság Istennel szemben, el nem ismerése Isten jogainak, méltóságának, végső soron istenségének. Ez a bűnös magatartás Isten személyének és tiszteletének a megsértését jelenti, amennyiben a bűnös nem adja meg Istennek 8 Éduard Glotin: art. „Reparation”, in Dictionnaire de Spirituálité (szerk. Rábán Maur/Rye- landt), tome 13., Paris 1988, 370-413; különösen: 409-412.
