Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Boulnois, Olivier - Sághy Marianne (ford.): Szent szegénység: Milyen kihívást jelent a ferences életforma a mindennapi gondolkodás számára?
46 Olivier Boulnois Az egész csavaros érvelés lényege, hogy azt állítjuk, elítéljük az uzsorát, de számos olyan pénzügyi ügylet létezik, amelykben nincs uzsora. Egy szerződésnek függetlenül tárgyi tartalmától van egy formális értéke. Még egy olyan szerződés is érvényes, amely valamilyen bűnt elégít ki (prostitúciót, szerencsejátékot, színházat), vagy amellyel valódi munka nélkül lehet nyereséget szerezni (mint a pénzváltás), mivel nem tartalmaz formális igazságtalanságot.14 A szerződésszerű igazságosság/méltányosság szempontjából jogerős és kötelezi a feleket. Ugyanígy nem számít uzsorának, amikor kibo- csátunk egy részvényt és eladjuk. A kockázat valószínűségével való számolás ennek is részét képezi.15 Olivi elemzéséhez a piacról Sienai Szent Bernardin tért vissza a skolasztikában, és megtalálható Pufendorfnál, sőt a skót felvilágosodásban is (Hutcheson). Ez a helyzet teszi lehetővé a ferences vagyon magyarázatát.16 A vagyont nem földek, egyházi javadalmak vagy a belőlük származó jövedelmek jelentik, ahogy a korábbi szerzetesrendeknél. A földi javakról való lemondással a ferencesek megteremtik a piac elméletét, mely a laikusok számára annak eszköze lesz, hogy képességük szerint hozzájáruljanak a keresztény társadalom építéséhez. Amelyből ő maguk is hasznot húznak. Vagyonuk elsősorban a bizalmi tőkében rejlik: az itáliai városokban a pénzügyi ellenőrök gyakran koldulórendi szerzetesek (lényegtelen, hogy domonkosok vagy ferencesek). Mivel legitimálják a kereskedelmi szokások összességét és elítélik a szabálytalan gyakorlatot, illetve a gyóntatószékben jó útra térítik a szabálysértőket, a piac szabályozóinak szerepét töltik be. A domonkos Gui de 14 Pierre Jean Olivi: Traité des Contrats, szerk. S. Piron, Paris, Les Belles Lettres 2012, III, §.16, p. 258. „Az egy dolog, hogy egy szerződés formailag hibás és hitvány, és az egy másik, ha tartalmilag. [... ] Bár egy prostituálttal való kapcsolatért cserébe kötött kifizetési szerződésben a tartalom hitvány, maga a forma bír valami nagyon is jogi jelleggel, mivel ahogy a prostituált átengedi a kerítőnek a testét, személyes, természetes és polgári módon, úgy a kerítő, cserébe a prostituált testéért, amit neki átengedett, valóban ad a prostituáltnak valamit abból, amit neki kifizetnek.” 13 Olivi: Traité des Contrats II, „Precisions sur la matiére des contrats usuraires”, §.35, p. 213: „a kereskedő, akinek átadták ezt a tőkét... azzal megegyező árért, amire a várható nyereség valószínűségét ésszerűen becsülni lehet azelőtt, hogy realizálódna.” - Ibid. II, §.40, p. 217: „Hogy nincs sző uzsoráról, azt bizonyltjuk [...]. [41] Az első ok a kockázat, aminek a tőke kivan téve, mivel [...] itt a részvényes számára van kockázatnak kitéve, és nem a kereskedő számára. [...] Nyilvánvaló tehát, hogy ez a tőke annak kell, hogy nyereséget hozzon, aki a teljes kockázatot vállalja. [42] A másik ok annak az értéke, hogy az adott tőke kereskedelmi ügyletek által hozott nyereségében milyen valószínűséggel lehet reménykedni. Valójában mivel ennek a valószínűségnek van egy értéke, egy ára, amely az idő elteltével nő, legálisan eladható ezen az áron.” 16 Lásd G. Todeschini: Rícchezza francescana. Dalia poverta volontaria alia societä di mercato, Bologne, 2004; fr. ford. N. Gailius és R. Nigro, Richesse ä la société de marché, Paris, Verdier, 2008.
