Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Boulnois, Olivier - Sághy Marianne (ford.): Szent szegénység: Milyen kihívást jelent a ferences életforma a mindennapi gondolkodás számára?
Szent szegénység... 43 tunkat, mondja Duns Scotus - jóval Hegel és Kant előtt. Ahhoz, hogy ne birtokoljunk javakat, elég, ha nem akarjuk birtokolni. Természetesen nem szubjektív és visszavonható döntés, hanem határozott és végleges fogadalom által. Nem meglepő, hogy a metafizika történetében az akarat szabadságának legnagyobb teoretikusai, Olivi és Duns Scotus ferencesek voltak.10 11 1. 3. Természeti állapot A vita tehát az ősi jogot érinti, a természeti állapot jogát: az embereknek természettől fogva nincs tulajdonuk, vagy épphogy természetes jog a tulajdon? Egyes teológusok azt állították, hogy a tulajdonlás az ember természetes joga. így vélte például Aquinói Szent Tamás.11 Ebben az esetben azonban lehetetlen elképzelni egy olyan történeti állapotot, amelyben nincs tulajdonjog, és így a ferences álláspont nehezen védhető. Ezzel szemben Ferenc egyes tanítványai teljes biztonsággal tekintették a ferences tökéletesség állapotát a bűnbeesés előtti állapot visszaállításának. Jogról való elméletük igazolta gyakorlatukat: a ferencesek visszatértek az eredeti természeti állapothoz, tehát a természetjoghoz.12 Ugyanis ha az ember nem vétkezett volna, akkor nem uralkodna ember az ember felett, sem a javak felett. Ez felveti a kérdést, hogy miként viszonyul egymáshoz az eredeti természeti állapot (amilyen kezdetben volt, amikor Isten megteremtette), és a bukott, történeti természeti állapot (a bűnbeesést követően), mely ellentét a modern korban természeti és történeti állapot közötti ellentétté vált. A többségi teológiai és kánonjogi hagyomány szerint a bűnbeesés előtt az ember használta a javakat, de nem birtokolta őket. A tényleges használat visszatérés az eredeti természeti joghoz. Szegénységi fogadalmuk révén a ferences testvérek a szélsőséges szükség helyzetébe kerültek. A szükség pedig törvényi erejű. És a természeti jog szerint életbevágó szükség esetén megszerezhetjük azt, ami a létfenntartáshoz szükséges. Ferenc tanítványai ezt teszik. Nem valamilyen valóságos jogot gyakorolnak, csak egyszerű, tényleges használatot (simplex usus facti). A helyzet ellent10 Lásd: H. Arendt: La vie de l’esprit, II, Le vouloir, Paris, PUF, 1978, p. 170: Duns Scotus elgondolása megteremtette „a szabadság filozófiájának elméleti feltételeit”. 11 Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae II-II, q.66, a.2. 12 Alexandre de Halésnak tulajdonítva, Summa fratrís Alexandri II-I (IV, III, 5, eh.2), q. 522 (Quaracchi, 1928, t. II, p. 781)
