Communio, 2014 (22. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 1-2. szám - Egyetem, igazság, szabadság - Walter, Peter - Török Csaba (ford.): Egyetem és teológia a középkorban

84 Peter Walter 5. ÉS MA? Napjaink korszakváltásával szemközt igencsak tanulságosnak tűnik a kö­zépkor vizsgálata. Egyrészt megmutatja, hogy létezése első évszázadaiban az egyetem ugyanúgy egy állandó átépülésben lévő ház volt, akárcsak ma. Másrészt rávilágít arra, hogy a teológia akkoriban talán kevésbé vitatott he­lyet foglalt el az egyetemeken, mint napjainkban, ám ezzel együtt küzdenie kellett, és küzdött is tudományos státuszáért. Napjainkban látszólag a ter­mészettudományok határozzák meg egyoldalúan, mi számít tudománynak. E ténnyel szemben is segítséget nyújthat, ha pillantást vetünk az egyetem kezdeti korszakára, s az ott folytatott vitákra az egyes diszciplínák tudomá­nyos karakteréről. Akkoriban is megkísérelték, hogy egyetlen paradigmát, az arisztotelészit, abszolút módon tételezzék. Pontosan a teológia volt az, amely túllépett ezen, s ezáltal tágabb szabad teret nyitott a többi tudomány, közöttük a természettudományok előtt is. Hogy azután a teológia, illetve az egyházi tanítóhivatal újfent megkísérelte, hogy a valós vagy vélt kinyilatkoz­tatott igazságokra hivatkozva beszűkítse ezt a szabad teret, már más lapra tartozik. A középkori egyetem semmi esetre sem volt a nagy magától értető- dőségek vagy makacsul képviselt álláspontok kertje. Egyre inkább az a be­nyomásunk, hogy hatalmas dinamika működött benne. Ennek alapja végső soron akkor is és most is a tudományos kérdésföltevés lezáratlansága és le- zárhatatlansága. A mai egyetemeknek kevesebb felindultságot és hányatta­tást, emellett azonban több nyugalmat és időt kívánhatunk alapfeladatuk teljesítéséhez. A teológiának ahogy egykor, ma is más tudományokkal ösz- szetéveszthetetlen módon kellene hozzájárulnia ahhoz, hogy az egyetemek elkerüljék annak veszélyét, hogy működésük közösségi jellege kárt szen­vedjen. Ez a tanulmány eredetileg kissé bővebb formában jelent meg in: Hoping, H. (szerk), Universität ohne Gott? Theologie im Haus der Wissenschaften, Freiburg i.Br. 2007, 18-32. A téma további irodalmához ld. még: Köpf, U., Die Anfänge der theologischen Wissenschaftstheorie im 13. Jahrhundert (Beiträge zur historischen Theologie 49), Tü­bingen 1974. Hamm, B., Frömmigkeitstheologie am Anfang des 16. Jahrhunderts. Stu­dien zu Johannes von Paltz und seinem Umkreis (Beiträge zur historischen Theologie 65), Tübingen 1982. Rüegg, W. (szerk.), Geschichte der Universität in Europa, Bd. 1: Mittelalter, München 1993. Schulthess, P.-Imbach, R., Die Philosophie im lateini­schen Mittelalter. Ein Handbuch mit bio-bibliographischen Repertorium, Zürich-Düs­seldorf 1996. Lohr, Ch. H., an. Theologie im lateinischen Christentum des Mittelalters,

Next

/
Oldalképek
Tartalom