Communio, 2014 (22. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1-2. szám - Egyetem, igazság, szabadság - Szuromi Szabolcs Anzelm: A Katolikus Egyház és az egyetemi képzés: az elmúlt tíz évszázad karakterisztikumai
A Katolikus Egyház és az egyetemi képzés... 7 II. A SKOLASZTIKUS EGYETEMI RENDSZER ÚJABB VIRÁGZÁSA A HUMANIZMUS IDEJÉN Az érett középkor egyetemi képzésének kibontakozására az egyik legjelentősebb példa a Salamanca-i Egyetem. Ez egyúttal jól mutatja a középkori egyetemek kialakulásában megnyilvánuló kettősséget is, mivel annak alapja a kasztíliai király, IX. Alfonz (T1230) által 1218-ban létrehozott Studium generale, amely elnyeri 1254-ben IV. Sándor pápától (1254-1261) az egyetemi oktatási jogokat. Ettől kezdve Salamanca - amint arra Miguel Anxo Pena González 2012-ben rámutatott17 - Európa szellemi elitképzésének kiemelkedő központja lesz, amely mind az egyházi hivatalok, mind az udvari köz- igazgatás számára magas szinten biztosítja a minőségi szakmai utánpótlást. A képzés az akkori legszélesebb tudományos spektrumot fedi le, amely kiterjed a teológia, az arisztoteleszi filozófia, a kánonjog, a római jog, az orvos- tudomány (Hypocrates [TKr. e. 377] és Galeno [7200/216] alapján) oktatására, valamint Euclides (tKr. e. 275 körül) és Ptolemaiosz (ti70 körül) munkáinak bemutatására. Mindehhez a legjobb szerzők magyarázatait - kommentár- és segédirodalmát - alkalmazta az egyetem. Fontos állomás az intézmény életében az oktatási rendszer és az egyetemi élet megújítása 1411-ben XII. Gergely pápa (1406-1415), majd 1422-ben V. Márton pápa (1417-1431) által.18 A 15-16. században különösen is virágzott az intézményben folyó tudományos élet és annak hatása mindmáig maradandó. A dominikánus rend oktatói tevékenységének köszönhetően a schola sala- mantina (azaz a „salamanca-i iskola”) alapvető befolyást gyakorolt mind a filozófia, a teológia, mind a jog művelésére, amelyet számtalan értékes kézirat támaszt alá. Ezek kiemelkedő kulturális kincsei az európai egyetemi oktatásnak, amelyek feldolgozása jelenleg is (vö. Ramón Hernández Martín munkáját) folyamatosan zajlik.19 Csak a legismertebb nagy humanista szerzőket említve: Fransisco de Vitoria (ti546), Melchior Cano (ti560), Do17 Pena González, M. A. (coord.), De la púméra a la segunda “Escula de Salamanca” Fuentes do- cumentalesy linea de investigacíón (Fuentes documentales 7), Salamanca 2012. 11. 18 Constituciones de Martin V para la Universidad de Salamanca, in Beltrán de Heredia, V. (ed.), Bulariode la Universidad de Salamanca (1219-1549), II. Salamanca 1967. 186-187; vö. Rod- ríguez-San Pedro Bezares, L. E. -PoloRodríguezJ. L. (coord.), Salamancaysu Universidad en el primer renacimiento: sigloXV, Salamanca 2011. 19 Hernández MartIn, R., La transmisión manuscrita de los dominicos en los siglos XVy XVI. Es- tado de la cuestión, in Pena González, M.A. (coord.), De la primera a la segunda “Escula de Salamanca” Fuentes documentalesy linea de investigación, 89-120.
