Communio, 2014 (22. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 1-2. szám - Egyetem, igazság, szabadság - Török Csaba: Az értelmiségi lét illúziója

Az értelmiségi lét illúziója 45 Túl a vers képeinek gazdagságán és mélységén, Radnóti önsorsát is előre látó prófétai szavain, van ebben a pár sorban valami végtelenül emberi és is­tenképű, amit az amerikai szerző ekként kommentál: „Illúzió-kultúránk a lé­nyege szerint a halál kultúrája. Megfog halni, és kevés értéket hagy majd hátra. Spárta volt a város, amely ünnepelte a csupasz militarizmust, a rendet, az enge­delmességet és az erőt, ám az athéni művészet és a filozófia volt az, ami átvissz­hangzott az évszázadokon, hogy megvilágítsa az új világokat, beleértve a miénket is. A remény létezik. Mindig létezni fog. Nem intézményeken, nem nemzetállamo­kon keresztül érkezik, de győzedelmeskedni fog, még ha mi egyénenként és civili­zációként el is tűnünk”.39 c) A teológia útjain. Egy tanulmányunkban megfogalmaztuk a tézist, mi­szerint a teológia napjainkban elsődlegesen és szükségszerűen a valóság nyelve,40 Ez egyszerre kifejezésre juttatja az igazság melletti elköteleződését (jelenségekkel való meg nem elégedést, a gondolkodás szüntelen transzcen- dáló mozgását), valamint társadalmi felelősségét (a bele nem törődést, az el nem fogadást, a szüntelen prófétai kritikát és az igazság melletti nem fogyat­kozó és hiteles tanúságtételt). Milyen a rossz teológia? Megelégszik a látsza­tokkal, kimerül a jelenségek ilyen-olyan olvasatában, a valóság évkönyveit csakis visszafelé képes lapozni, érthetetlen nyelvet használva önmaga elől is elrejti igazi célját, bezárkózva intellektuális elefántcsont-tomyába olyan mesz- szire vonul a világtól, hogy végül már el sem lát odáig. Milyen a jó teológia? Érzékeny az idők jeleire, képes előre olvasni a valóság évkönyveit, meghall­gatja az embert, s ha kell, a feltett (s nem a beképzelt) kérdésekre értelmes, életet közlő módon válaszol. Alázatos, de határozott. Nyílt és párbeszédes, de biztos önazonosság-tudattal bíró. Szabad a félelmektől, a komplexusoktól, szárnyalva gondolkodó, mindenfelé Isten jelenlétét kutató, az Istentől adott világ felszínének szövedékén a kegyelemből fakadó hit szemeivel szenvedé­lyesen áthatoló. Mit adhat egy ilyen teológia az egyetemeknek? Látásmódot, a radikális kérdezés metodikáját, az egész el nem feledését, az egynek a tu­datát, érzéket a valóságra. Mit nyújthat egy ilyen teológia az értelmiségnek? Megannyi szellemi kincse, értelmi erőfeszítése, intellektuális meglátása mel­lett a legfontosabbat: hiteles modelleket, példákat. Olyan embereket, akik következetesen és felelősséggel törekednek arra, hogy intelligens és sapiens módon éljék értelmiségi életüket, visszaadva ezzel a tudásnak és tudomány­39 Hedges, Ch., Empire of Illusion, 192k. 40 Ld. Torok, Cs.,A teológia mint a valóság nyelve az illúziók világában, in Puskás, A.-Perendy, L. (szerk.), Az ember krízise: vágyódás és megkísértettség között. Antropológiai reflexiók a teológiában (Varia Theologica 4), Budapest 2013, 279-304.

Next

/
Oldalképek
Tartalom