Communio, 2014 (22. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1-2. szám - Egyetem, igazság, szabadság - Török Csaba: Az értelmiségi lét illúziója
42 Török Csaba szellemtudományra, tudományelméletre, formális logikára.33 De nem menekültek meg más humán szaktudományok sem, egyesek még a jogtudomány létjogosultságát is megkérdőjelezték (hisz ez működése révén hívja létbe azt, amit azután vizsgál). Ha e viták lényegét le akarjuk csupaszítani a központi kérdésre, akkor az ekként fogalmazható meg: hajlandóak vagyunk-e egyetemi létjogosultsággal bíró szaktudománynak tekinteni azt a diszciplínát, amely nem a közvetlenül érzékelhető jelenségekkel foglalkozik, hanem azokat megragadva, ám azokon túlhaladva teszi fel kérdéseit? Másként: van-e helye a gondolkodás transzcendáló (bölcseleti) mozgásának az egyetem intézményén belül? Hogy itt nem pusztán absztrakt okoskodásról, hanem társadalmi szinteket is érintő súlyos problémáról van szó, azt Chris Hedges alábbi, meglátásai miatt hosszabban idézett sorai mutatják meg: „Gazdasági és politikai rendszereink csődjét egyenes összefüggésbe hozhatjuk a bölcseleti tudományok elleni merénylettel. A bölcseleti tudományok negligálása lehetővé tette az elit számára, hogy az oktatást és a társadalmat előre meghatározott válaszok és előre meghatározott kérdések köré szervezze. A diákoknak még akkor is az ilyen válaszokat létrehozó rendszereket tanítják, amikor maguk a rendszerek már összeomlottak. A hivatalban lévők, éppen mivel csak olyan spe- cializációkra oktatták őket, amelyek fenntartják a gazdasági és politikai struktúrákat, most kifogytak az ötletekből. Csak arra lettek kiképezve, hogy a rendszert továbbra is fenntartó megoldásokat találjanak. (...) Ez az elit képtelen feltenni a széleskörű, egyetemes kérdéseket, [hiányoznak] a bölcseleti tudományokban való jártasság kapcsai, amelyek kihívás elé állítják a kultúra legmélyebb rétegeit, és vizsgálatnak vetik alá a politikai és gazdasági erő durva valóságait”.34 Egyetlen mondatban összefoglalva: a bölcseleti tudományok jelen és jövendő sorsa összefügg azzal a kérdéssel, hogy akarunk-e még a klasszikus értelemben vett entellektüeleket képezni egyetemeinken, vagy megelégszünk magasan képzett betanított munkásokkal, akik se nem intelligens-ek (a valóságot értelmezni képesek), se nem sapiens-ek (a valóság mélyebb ösz- szefüggéseinek tudatában levők). 33 Ennek kapcsán igen elgondolkodtató vita zajlott le a Magyar Tudomány hasábjain. A vitát kiváltó írás: Nánay, B., A filozófia és a tudományok (http://www.matud.iif.hu/2011/12/09.htm). Ezt sorra követték a vélemények, csörteváltások. Az egyik utolsó írás a sorban rávilágított a diszkusszió lényegére: Schwendtner,T., A fizikus és a filozófus, avagy miért ne helyezzük gyámság alá a filozófiát? (http://www.matud.iif.hu/2012/08/16.htm). A kérdést teológiához való viszonyában magunk is feldolgoztuk: Török, Cs., Az értelem igénye. Miért van szüksége a teológiának a filozófiára?, in Teológia 46 (2012/3-4), 241-251. 34 Hedges, Ch., Empire of Illusion, 103.
